Földes - tartalom és forma

Furcsa vita alakult ki a miskolci közéletben az elmúlt időszakban. A Földes gimi névváltoztatásának ügye. Én mint gibic tekintek az ügyre. Nem oda jártam középiskolába, tehát nem vagyok elfogult.

Az én megközelítésem, érveim és ellenérveim a következőek:

1. Ez az ügy a városvezetés politikai ellenzékének egy talált labda

2. A Földes fenntartója Miskolc város önkormányzata. Így mint tulajdonos, akár "kismiskának" is hivhatná azt az intézményt, aminek a működését finanszírozza. 

3. A Földes büszke 450 éves hagyományaira, pedig a középkorban intézményelődeit nem úgy hívták. Nyilván a tiltakozók itt szelektálnak, mi az, ami nekik szimpatikus és mi az ami nem.

4. Szerintem a Széchenyi név is van annyira jó "márkanév" mint a Földes

5. Persze, ha ahhoz ragaszkodnak, hogy ki volt Földes Ferenc és milyen értékeket vallott azon is el lehet gondolkodni. Kérdés az, hogy egy művelt, kommunista párthoz kapcsolódó ember ma a társadalmi TTT-nek melyik részéhez tartozik?

6. Elképzelem, amint aláírásgyűjtést folytatnak 1950-ben az egykori diákok és városlakók a névváltoztatás ellen... Darvas József közoktatási miniszter vajon, hogy reagált volna?

7. Persze itt a lényeg az volna, hogy van egy intézmény, ami képvisel valamiféle értéket, egy szellemi szinvonalat, és szerintem az ott tanuló diákok a tartalom miatt választották az iskolát és nem a név miatt. Senki nem ágált annak idején, amikor a Zalka Máté Gépipari Szakközépiskolát Andrássy Gyula Szakközépiskolára keresztelték. Ezért is gyanús a dolog...

8. Azért az érdekes, hogy 1956-ban az iskola nevelőtestülete és tanuló ifjúsága új nevet adott az intézménynek: Széchenyi István Gimnázium.
9. A névválasztáshoz (arculatváltáshoz) egyébként a marketingnek széles szakiradalma van, hogyan kell azt profin csinálni és nem izomból, ahogyan most tervezték. 

Zajlik az értékek háborúja... Azt kívánom, hogy Magyarország, azon belül Miskolc jöjjön ki jól az ügyből.

Október 6

Gyermekkoromban belém ivódott Arad emlékezete. Mind szüleim, mind tanáraim és nevelőim megemlékeztek az aradi bosszúról, a magyar szabadság porba tiprásáról. Ez egyike nemzetünk fontos mérföldköveinek. Hogyan próbálta a magyar szuverenitás megteremtését gátolni egy idegen hatalom.

Minden évben elmondom hangosan a kivégzett főtisztek neveit, hogy ne felejtsük el soha. 1848/49 már olyan régen volt, hogy világos mára ki volt a jó és ki a rossz a magyarokkal szemben. Sajnos az I. Világháborút követő időszakot illetően a vélemények még megoszlanak. Ki kell halnia annak a generációnak, akik Kun Béláékat, vagy a nyilasokat és ideológiai utódaikat, mind a mai napig bűntelennek tekintik.

Eddig nem voltam még sosem Aradon, pedig ahogy Kölcsey sírjához Szatmárcsekére, ide is el lehetne zarándokolni. Pedig ma már lehetne emlékezni. Miért nem megyünk, mint Csíksomlyóra?

A magyar politikai függetlenségre 1849 után még jó sokat kellett várni és elég nagy árat kellett fizetni. Elveszett az ország 2/3-a, sok millió ember pusztult el mindmáig a szent szabadságért. A politikai függetlenség mellé, amely mára megadatott, a gazdasági függetlenség megteremtése lehet a méltó cél. Ezt valakinek végre ki kellene tűzni zászlajára. Minden magyar állampolgárra több millió forint államadósság jut. Ami ugyanolyan teher, mintha politikailag lenne az ország elnyomva. Mikor szabadul fel az ország teljesen. Talán, ha világ teljes informatikai rendszere összeomlik, ha az energia elfogy, vagy ha jön egy megszabadító, aki a  magyarokat megváltja. Nem tudom.

Átalakult Újgyőri főtér - nem tetszik

Egy kész csőd. Ezzel tudnám jellemezni autós szempontból, az Újgyőri főtér Zöldnyíl projekt keretében átalakított részeit.

Nem tudom ki tervezte, nem tudom ki rendelte meg és azt sem tudom ki fogadta el. A lakossági észrevételekre is kíváncsi lennék. Egyet sajnálok, hogy én nem voltam lakossági fórumon, ha ugyan volt. De ez már késő bánat.

Egykor a tér autós közlekedést tekintve körforgalom volt. Ma már nem az, mert Diósgyőrből jőve a térre már be sem lehet hajtani. Egy nagy kerülőt téve lehet csak a városba bejönni. Forgalom terelés? Biztos meg fogom szokni...

Régen ott építettek utat, ahol az emberek évek óta jártak: a legrövidebb úton. Ma tudomány van mögötte és ami korábban működött az ma hülyeség. Biztos van rá száz magyarázat miért lett így. De én mint autós nem tartom jó ötletnek az átalakítás ilyen módját.

A déli terelőn már így sem lehet gyorsan végigmenni, mert a rendőrlámpák lassítják a forgalmat. Furcsa ez a gondolkodásmód. Egy kicsit jobban is megbecsülhetnék az autóst, aki fizet súlyadót, kötelező felelősség biztosítást, a benzinnel ÁFA-t és még néhány állami terhet. Ja és a legfontosabbat, a közterületen, ha megáll parkolási díjat. Gratulálok!

Esztenás táncház

Ezt dúdolom ma...

Megtanultam tótul, svábul, kukorica gombócátul.
Ha még többet ettem volna, németül is tudtam volna.

Percel Móricz táborában, három napja nagy vígság van.
Megkergették a németet, aprították szegényeket.

Megállj német, majd megbánod, hogy a magyart mindig bántod.
Borödből csinálok dudát, azon fújom ezt a nótát.

Majd megsegít a magos ég, Kossuth Lajos visszajön még.
Visszahozza a koronát, Mátyás király igazságát.

Szarra nem lehet várat építeni - nem tetszik

2010-ben Magyarországon olyan kormány lépett hatalomra, amely felé nagyon nagy   volt a társadalmi elvárás. Ez a választók szavazatainál úgy jelentkezett, hogy kormányt az a párt alakíthatott, amelyik 2/3-os többséget szerzett a parlamentben. Ilyen választói akarat még nem volt eddig a magyar demokrácia történetében.

Sok feladat és sok felelősség. A kormány felelősségrevonást ígért. Számonkéri azokat, akik az országnak kárt okoztak, azokat akik az embereknek az életét megkeserítették.

1990 után Magyarországon elmaradt egy történelmi lehetőség, az ami Csehszlovákiában, az ex-NDK-ban, Lengyelországban megvalósult, a besúgók, szt-tisztek neveinek nyilvánosságra hozása. A többi következményről, ami a többi volt szocialista országban megvalósult, azaz pl. a korábbi politikai kegyeltek nem vállalhattak közéleti szerepet, nálunk ilyen fel sem merült. Nálunk ugyanis volt egy Rózsadombi-paktum, ami olyan jó kis szerződés, hogy, mind a mai napig tartja magát. 

Vajon az egykori ügynökökkel mi van ma? Élnek, vagy már meghaltak? Még mindíg nem tudjuk pontosan. Sőt a nevüket is alig ismerjük. Egy kis számú csoportnak az SZT tisztek egy részét azonosították, de azt se mindet. A rendszerváltás után sok iratot semmisítettek meg. Van ahol jól végezték a munkát van ahol több másolat maradt.

Ungváry Krisztiánék kitartó munkája révén a múltunk egy részét feltárták és a http://szigoruantitkos.hu weboldalon közzé is tettek oly sok mindent. Erre az oldalra sok miskolci név is felkerült. 35 beazonosítható személy van, akinek van köze Miskolchoz. De pl. nem tudják biztosan ki az, akinek Ölbei Anna volt az anyja neve és AF-31-es volt az SZt száma.

Íme a honlapon fentlévő listából, azok akiknek miskolci kötődései vannak. 

Név, anyja neve, születési idő, lakhely, SZT szám, a fedő munkahely neve (ha ismert)

Barva Ernő, Teisz Júlianna 1953. 11. 25. Miskolc, „201”
Bene György, Szabó Irma, 1948. 11. 21., Miskolc, F-14
Bihari Attila Géza, Márkus Mária, 1940. 09. 20., Miskolc, AF-12, Lenin Kohászati Művek
Blaha Béla, Fifik Julianna, 1944. 01. 16., Tatabánya, AM-1, Magyar Szénbányászati Tröszt
Budavári Sándor, Sándor Ilona, 1929. 04. 28., Miskolc, AF-38, MÁV Miskolci Igazgatóság
Dégen István, dr. Bán Erzsébet, 1949 D-24, K-546 MALÉV üzletkötő
Gál Sándor, Hegedüs Mária, 1931. 10. 22., Miskolc, AF-35
Hegedűs Sándor, Szajlai Anna, 1929. 07. 16., Miskolc, AF-36, Posta
Horváth Ferenc, Danka Ilona, 1943. 03. 09., Sárospatak, AF-30
Horváth Ferenc, dr. Cséri Mária, 1922. 09. 13., Budapest, D-80, MÁV Miskolc Igazgatóság, VI. osztály, visszkereső és árunyomozó
Kecskés Sándor, Madár Piroska, 1947. 09. 01., Miskolc, AF-29
Kiss Elemér, Dévald Gizella, 1947. 09. 13., AN-4, IBUSZ
Králik János, Szergyák Mária, 1921. 12. 21., Miskolc, AF-31, "1222" Lenin Kohászati Művek, munkaügyi osztályvezető
Lestyán Tibor, Kecskés Irma, 1924. 10. 21., Hegyeshalom, D-88
Lökösházi Ferenc, Szekeres Julianna, 1919. 06. 09., „118”, Diósgyőri Gépgyár, személyzeti előadó
Mészáros István, Hajdrik Krisztina, 1927. 05. 26., Budapest, D-96, Szállodavezető
Molnár Gábor, Szepesi Julianna, 1949. 10. 20., Sátoraljaújhely, AF-14, MÁV
Nagy István, Harangozó Margit, 1927. 03. 23., Miskolc, D-168, MÁV Miskolci Igazgatóság, távközlési csop.vez.
Naszódi Andor, Znacske Jolán, 1947. 08. 31., F-14 

Pásztor Zoltán, Oláh Lídia, 1926. 07. 14., Miskolc, AF-46, MÁV Igazgatóság Forgalmi Osztály osztályvezető
Pigay Imre, Orbán Ilona, 1946. 09. 04., Miskolc, AF-22, Miskolci Városi Központ, igazgatóhelyettes
Radványi Géza, Varga Ida, 1938. 03. 12., Miskolc, AF-15, MÁV Miskolci Igazgatóság, Biztosítóberendezési és Automatizálási Osztály, üzemeltetési csoportvezető
Somody Árpád, Jáger Erzsébet, 1934. 12. 25., D-103,
Soós József, Maschek Irén, 1937. 03. 11., Miskolc Postahivatal 1. sz. posta, kerékpáros, motoros kézbesítő, rovancsoló
Szalóczy (Szalóczi) László Kovács Erzsébet 1940. 10. 20. Miskolc D-29 MÁV, Miskolci Igazgatóság
Szariosz (Szarisz) Traszosz (Thraszosz), Mandureka Dimitra, 1922. 07. 17., Budapest, D-21, „Görög politikai emigránsok egyesülete”, vezető
Szebeni Zalán, Kovács Ilona 1945. 04. 22. Miskolc AF-11 Hungária Szálloda és Étterem, üzletvezető
Torjai Levente, Szopkó Erzsébet, 1946. 02. 19., Miskolc, AF-48, Juno Szálló, Miskolc-Tapolca, szálloda üzletvezető
Váradi István, Kovács Erzsébet, 1923. 03. 23., Miskolc, AF-33, MÁV Miskolci Vasútigazgatóság II.Osztályának helyettes vezetője
Varga László, Szabó Ilona, 1953. 08. 02., Miskolc, AF-17, AVAS Szálloda, szállodavezető
Volsinovszky Zoltán, Svidrák Anna, 1934. 05. 26., Miskolc, AF-21
Zemlényi Endre, Kovács Eszter, 1929. 11. 04., Miskolc, AF-40, MÁV Igazgatóság Miskolci Igazgatósága, III. Osztály; forgalmi vonalbiztos

Forrás: http://szigoruantitkos.hu

Ezek a listák elősegítik azt, hogy Magyarország megismerje múltját. Sajnos a további ügynöklisták még mindig titkosak. Sőt vannak máig aktív ügynökök, elég csak elmenni egy március 15-i nyilvános ünnepségre. Ki tudja lesz-e valamilyen politikai akarat erre? Pedig akkor az lesz Magyarország igazi rendszerváltó kormánya, amelyik meg meri lépni, hogy lezárja a múltat és publikussá teszi azokat a listákat.
A felelősségrevonás elmaradt, de legalább a lelkiismeretünk megnyugodhatna és tiszta lappal indulhatna az új országépítés. A labda a kormánynál és az országgyűlésnél pattog. Történelmi helyzet, történelmi lehetőség.

Népkert és Országzászló

Vasárnap ebéd után úgy döntöttünk sétálunk egyet a Népkertben. Egyúttal megnézzük az új Országzászlót is. Az Országzászlót és környékét tényleg szépen elkészítették. Szeretnek ott megpihenni a miskolciak, ezt azonnal észre lehetett venni. Örülök neki, hogy én is hozzájárultam ahhoz, hogy elkészüljön ez az emlékeztető építmény. Bár ismerőseim közül néhányan nem értették, hogy miért akkor kezdtek el adományt gyűjteni, amikor már javában zajlott az építkezés, ez mondjuk számomra is kérdéses. Hiszen vagy megvan az építkezésre a pénz, vagy nincs. Ha megvan lehet építkezni, ha nincs akkor meg nagy bátorság volt belekezdeni. Na mindegy erről nem olvastam sehol, semmit. Egyszó mint száz, elkészült és jó, hogy van.

Vasárnap délután még a népkert elég siralmas képet mutatott, valószínűleg a szombat este ott mulatozó fiatalok és hajléktalanok után.

Szemét széttörött pezsgős, vodkás üvegek, ételmaradék, felborított kukák. Miért van ez így kicsiny városomban? Ezt sosem értettem. Mondjuk emlékszem Debrecenben már kb. 7 éve vasárnap a kistraktorral szemetet szedő köztisztasági dolgozó vagy vállalkozó a turisták által látogatott helyeket szombaton és vasárnap is takarította reggelenként.

Nyilván Debrecenben már akkor tudták, hogy hétvégén éjszaka mindig keletkezik szemét, ami a településről kellemetlen képet sugároz az oda látogatóknak. Nálunk is tudják ezt biztosan, de az elmúlt húsz évben erre még nem jöttek rá, hogy tényleg tisztább lenne sokkal a város, ha minden nap szedetnék a szemetet! De így a műszak csak hétfő reggel kezdődik.

Egyébként még emlékszem arra, amikor a miskolci népkertben parkőr vigyázott a rendre és kis tábla figyelmeztette a kutyásokat, hogy a parkba bevinni a kutyát tilos. Vagy valami hasonló...De mindenesetre a kutyáknak volt valami táblájuk az tuti.

Ma is lehetne gazdája a területnek hétvégén is...

Táncház az Ifiházban - 2011. szeptember 24. - tetszik

Magyar-svéd focimeccs 2011.09.02. - tetszik

A svédek átlag egy fejjel magasabbak...
Jó kezdés...
A kapusok egymásnak rugdossák a labdát...
Hajnal kihagyja a tizenegyest...
Svéd kapufa....
A magyarok közül Koman Vladimír a legjobb...
Ibrahimovics ütközött Király Gáborral...sárga lap
Gundel Takács G. : Koman próbál fészket rakni a svéd ölében...
Az első magyar szöglet a 40. percben...
A magyar játékos bénázik, majd Elvander kihagyta az ajtó-ablak helyzetet...
Szabics gólt rúg. Gyönyörűűűűű....
Komannak még egy helyzete van...
Vargaának újabb helyzete van, de kapásból mellé rúgja...

Szünet

Második félidő elkezdődött...
Magyar sárga lap...
A svédeknek helyzet...
Magyar helyzet...
Svéd csere (a lecserélt játékos meg sem izzadt, a bejövő játékos már le van izzadva....)
Gundel aggódik az eredmény miatt...
A svéd kapus vetődik, de semmi...
A svédek szét adogatták magukat a magyar kapu előtt, a magyarok csak néznek, Király szépet vetődik és véd...
Svéd szabadrúgás...
Hajnal és les Rudolfnak, de azért szép helyzet...
Svéd talált gól... a magyar védelem amatőr...
Svéd beadás, Hajnal felszabadít...végre... Király begyűjti a játékszert.
63. perc Ibrahimovics helyzetben...
66. perc svéd rúgás, de mellé...
Magyar csere: Hajnal le (nem bírta a terhet - kishitűség)- Stieber be...
Svéd csere
Svéd helyzet: Ibrahimovics...
Magyar támadás, majd a vége egy hazaadás Királynak... (ezt ki érti; játékosintelligencia)
Király véd...hú.
78. perc Svéd támadás, magyar felszabadítás...
Ibrahimovics támad, majd kiviszi az alapvonalon túlra...
Magyar csere
Svéd támadás...Gundel Takács G.: Nem egyszerű magyar szurkolónak lenni...
Alibifoci...
...
Stieber óriási magyar helyzet...Koman újrázik, de felé...
88. perc Rudolf felé a labda, de nem éri el és nézi a labdát, csípőre tett kézzel ahelyett, hogy futna utána
Priskin biciklizik, elaltatta a védőket és beadta, Rudolf óriási gólt lő, ilyen nincs...
4 perc hosszabítás...:-(
Micsoda izgalmak a végére...
Kocsmár véd...
5. perc hosszabbítás...
6.perc hosszabbítás és lefújja a szlovén bíró...győztünk!!!
Magyarország-Svédország: 2:1
Gundel Takács G.: Rengeteg szlovén terméket veszünk ezután...

Szerződés az állammal - évente kapjak egy egyenleget, mire költötték a befizetéseim

Bevezetés
Néhány gondolat jutott eszembe az ország finanszírozásáról. Nincs pénz semmire és mégis óriási pazarlásokat lehet látni az országunkban. A szociális állam mai rendszere annyira toldozott és foldozott, hogy ember legyen a talpán, aki átlátja. Nincs kevés pénz a rendszerben az biztos. Csak az elvek nem mindig jók, amik alapján elosztják a pénzt. Az egypárti állam után egy kevert rendszer jött létre, a különböző kormányok a nagy egészet úgy próbálták elosztani, hogy több mindenre jusson, de legfőképpen arra, amit ők preferáltak. Az új igéretek növelték az állam kiadásait, de a meghagyott régiek sem csökkentették. De ki kell mondani, hogy ez így nem megy. Még mindig a szociális állam címén óriási a pazarlás.


Eladósodás
Az állam GDP arányos adóssága 2010-ben 80% körüli, azaz 9,5 hónapot egy évből azért dolgozna az ország, hogy az adósságát törlessze. Itt furcsa szerződések vannak, amiket nem ismer senki. Mi lenne ebből az országból ha mondjuk, 10% körüli lenne az ország GDP arányos adóssága? Kevesebb adót lehetne beszedni, jobb utak lehetnének, szebb középületek, jobban fizetett közalkalmazottak, etc. Kinek jó ez, hogy Magyarország el van adósodva?

Ki kellene végre találni, hogy mi az új XXI. századi magyar állam koncepciója. Nem a Magyar Népköztársaság átalakítása kis módosításokkal, hanem ahogy a második világháború után is történt, radikális változásokkal új államformát hoztak létre. Most egy új köztársaságot kellene az alapoktól építeni. Társadalmi és gazdasági változásokat egyaránt. Mikor lesz végre úgy, hogy a kormányfő bejelenti, hogy az előző évi költségvetésünk többlettel zárt és ez így van jól! 

Erre még várni kell.

Szociális állam
Kezdem az egyik legkényesebb kérdéssel. Amikor kimondják, hogy hátrányos helyzetű, időnként borsózik a hátam. Hátrányos helyzetű térség, település, emberek, stb. Úgy gondolom az ember saját boldogulásáért maga tehet elsősorban. Nem a középkorban élünk, amikor ha valaki jobbágynak született 99% esély volt rá, hogy úgy is halt meg. Ma mindenki előtt ott van a tanulás lehetősége és ezzel a társadalmi felemelkedésének esélye. Huszonegy év alatt felnőtt egy generáció, ezzel együtt a társadalomnak is egy szintet már fejlődnie kellett volna.
Ma annyi mindennel támogatják a szegény sorsúakat, hogy csak az nem tanul, akinek nincs kedve. Ha pedig tanul, van esélye, hogy jó élete lesz! És akkor nem egyet ugorhat a társadalmi ranglétrán, hanem többet is.
Kíváncsi lennék, ha mondjuk fél évig semmilyen juttatást nem kapnának a hátrányos helyzetűek, mi lenne velük, mi lenne az ország költségvetésével? Itt elsősorban a felnőttekre gondolok. Mert azt látni, hogy egy része ennek a csoportnak nem akar előrébb jutni, hanem csak lenni akar.
Ha egy gyerek szegény, hamar megtanulja, mit jelent a jólét. Minden nap azt enni, amit szeretne, ott lakni, ahol szeretne, olyan ruhába járni, amit szeretne, stb. A gyerekben ezt a meglévő természetes vágyat kell csak motivációvá alakítani.
A pedagógusok legfőbb feladata az lenne, hogy azt motivációt felkeltse és erősítse azokban a gyerekben, akik szegény sorsúak, hogy ha tanulnak, lesz tudásuk és később lehet jó állásuk és így tovább.
Nincs más esély!
1992 után egy önkormányzati tisztviselőnek vizsgát kellett tennie, tanulnia kellett, hogy alkalmas legyen a hivatali munkára. Egy polgármester meg lehetett írni, olvasni alig tudó, esetleg büntetett előéletű személy is. Mint ahogy Borsod megye néhány településén erre példa is adódik mind a mai napig. Ezekre az emberekre meg rábízza az állam a települési pénzügyek kiutalását, intézését. Nem az a bűn, hogy valaki a megválasztásakor tanulatlan, iskolázatlan, hanem az, ha amikor letelik a mandátuma még mindig ugyanott van. Sőt több cikluson át. tehát ne csodálkozzunk azon, hogy csődbe viszi a települését egy polgármester. De ez egy másik topic lesz majd.


Ellenőrzés
Az elmúlt 21 évben meg kellene nézni végre mennyi pénzt költött az állam, és különböző magánszemélyek, alapítványok a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésére, oktatására és ebből mennyi térült meg, azaz hány gyerek érezte úgy, hogy kaptam az élettől egy lehetőséget és élek vele. Nem pedig úgy, hogy nekem ez járt! Azért is meg kellene nézni, mert az adófizetők kíváncsiak, hogy miért nő évről évre a költségvetés hiánya, mire költi az állam a befizetett adót?
Az lenne korrekt az állam részéről, ha minden év végén minden adófizető kapna egy kimutatást arról, hogy a befizetett személyi jövedelemadóját mire költötte az állam.
De ez még messze van... Pedig szerintem meg fogjuk élni, amikor év végén az állam el fog számolni a befizetésekkel.
Tehát a hitelből finanszírozott országban nem kellene felelőtlenül töltögetni lyukas zsákokba a pénzt, mert ott kiömlik.

Köztisztaság

Már régen nem esett az eső Miskolcon. Ez érződik a levegőn és látszik az utakon, járdákon. Az eső elvégzi a köztisztasági vállalat munkájának nagy részét.  De mi történik olyankor, amikor nem esik az eső?

Aki gyakran jár a járdákon az lehet, hogy nem lepődik meg, ami azon van, de aki ritkábban lépked a köveken, annak a látvány elszomorító. Az Augusztus 20. strand környékén járva a hányások és köpesek odaszáradt és friss nyomai hetek óta ott vannak. A kocsmák, boltok tulajdonosai nem veszik arra a fáradtságot, hogy egy-egy vödör vizet kiöntve és felseperve valami tisztább gusztusosabb képet mutassanak saját boltjuk, vagy vendéglátóhelyük környékéről. A kocsmában is bent ül az eladó és fel sem merül benne, hogy azt megtegye. De valószínűleg a tulajdonost sem érdekli, mert lehet, hogy az is igénytelen ember. Ez is Miskolc, vannak szebb helyek és van a szürke proli Miskolc. A főutca környékén legalább ez ügyben rendben van a közterület. Valóban.

Kutyások, hej...

Előrebocsátom nincs semmilyen háziállatom. Mivel társasházban lakom és nem kertes házban, ezért nem tartok semmit. Bár néha van egy pókom...:-)

Szeretem a kutyákat is. De én nem tartanék bérházi lakásban kutyát. Nem arra született szegény jószág, hogy a négy fal között élje le élete nagy részét. 

A gondos gazdik leviszik a kutyusaikat reggel és este is sétálni, de nekem néha úgy tűnik ez nem is a kutyákról szól, hanem a gazdik közösségi igényeit elégíti ki. Abban az utcában is ahol élek sok kutyatulajdonos él, kisebb - nagyobb házikedvencükkel. 

A kutyások hamar csapatba verődnek és beszédbe elegyednek egymással. Sőt van úgy, hogy nem csak egy-kettő gazdi beszélget, hanem akár egy tucatnyian is összeverődnek. 

Az én észrevételem vagy legalábbis felvetésem az az, hogy a kutyások inkább a járdát, vagy az út melletti zöldeket válasszák trécselésre, ne pedig az úttestet, mert az lehet akár balesetveszélyes is. Sajnos már hallottam fél füllel a kutyát sétáltató vehemensebb gazdiktól, hogy kerülje ki az autós őket, hiszen van hely.

Ezt mindig meg is teszi mindegyik autós, mert nem hallottam olyanról, hogy bárki is elütött volna akár gazdát, akár kutyát az utcánkban. De más a szituáció, amikor már ősszel csúszós az út. Megjegyzem ez az út, egy domb lejtője. Persze a kutyusok egy része el van engedve póráz nélkül, hadd szaladgáljon a blöki...

Végül is inkább az autós alkalmazkodjon, mint a kutyás gazda.

A másik észrevételem a kutyásokkal kapcsolatban, amikor póráz nélkül sétáltatják az állatot az utcán vagy a házak között. Már voltam szem- és fültanuja olyan jelenetnek, amikor egy öt éves forma kislány megijedt a gazditól kicsit eltávolodó kutyától. Majd amikor az anyuka megkérte a tuljadonost, hogy vezesse pórázon a kutyát a gazdi erőteljes hangon nyugtatta az anyukát, hogy a kutya nem bánt. De kérdezem én is az anyuka után is, hogy ez rá van írva, vagy honnan tudja, akár ő, akár a gyerek? Egy közepes termetű kutya, ami mellett nincs ott a gazdája egy városi gyerek számára, akár félelmet is ébreszthet.

Hátha ez a kutyás hozzáállás is meg fog valamikor változni. Egyébként Miskolc ebrendeletében benne van, hogy kutyát pórázon lehet sétáltatni.
Részlet a jogszabályból: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 24/2010.(VI. 30.) sz. rendelete az állattartás helyi szabályairól

Az ebtartás egyéb szabályai

11.§

(3) „Belterület közterületén - kivéve az ebek futtatására kijelölt területeket - ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.

(4) Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen.

(5) Szájkosarat használni a (4) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében – ha külön jogszabály a szájkosár használatát nem írja elő – kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell.” (41/2010. (II.26) Korm. rend. 17.§(1)-(3) bek.)

 

Szabálysértési rendelkezések

16.§

Aki e rendelet 4. § (7) – (10) bekezdéseiben, 11. § (1) - (4) bekezdéseiben foglalt előírásokat megszegi szabálysértést követ el és  harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A szabálysértés tetten ért elkövetője háromezer forinttól húszezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújtható.

Apropó Bagamér

Előzménynek itt a Hajdú Online cikke Titokzatos éjszaka Bagamérban címmel. Miért írok mégis egy más megyében történt eseményről? Azért mert jó pár éve tendencia. Ami erről eszembe jut az a demokrácia kereteinek feszegetése, a törvények be nem tartása, a civil kurázsi.

Miről is van szó szerintem? Vannak emberek, akik mások életét megkeserítik, mások alkotmányban rögzített jogait - az ember alavető jogait - nem tartják tiszteletben. Ezt az állapotot nagyon sokan elfogadják. Az erősebb kutya b*szik elv alapján. De vannak egyre többen akik nem hajtják le a fejüket, nem fordulnak el, ha ilyet látnak és szóvá teszik. Netán telefonálnak a rendőrségre, hiszen a rendőrség dolga az emberek biztonságának megóvása. Az állam teljesítse kötelességét, vállalt feladatát. Persze volt néhány év, amikor ezek a hangoskodók, törvényt be nem tartók azt hihették, hogy ez mindig úgy lesz, ahogy ők élni szeretnének. De a társadalom nem így működik. A társadalom szabályok szerint működik, amik törvények formájában le vannak fektetve. A törvényeket pedig be kell tartani! Mindenkinek!

Nehéz azt megszokni, hogy az intézkedő rendőrt nem lehet lebaltázni, megverni, leköpni, túlerőben megfenyegetni, meg a fenyverét elvenni. Aztán, ha a rendőr erősítést hív és az erősítés megérkezik és rendet tesz, az persze fáj. De régi mondás az: "Mindenkivel a maga nyelvén kell beszélni, hogy megértse a mondandót." 

Apám azt mesélte, hogy annak idején még a háború előtt Diósgyőrben volt egy csendőr, aki ha belefújt a sípjába és rámutatott az illetőre és odahívta magához, az oda ment hozzá 50-100 méterről is és nem fordítva. Tisztelték a csendőrt. Ennyi elég volt a közrend biztosításához. Volt tekintélye a rend emberének. Persze volt halálbüntetés is és a börtönök nem oktatási és szórakoztatási központok voltak. Hanem ott sínylődtek az emberek!
A börtönben rosszabb életminőséggel találkozik az ember, mint a való életben. Ez lenne az elv. Sajnos azonban sok embernek a börtön jobb életminőséget jelent, mint a való élete. Akkor meg mi benne a büntetés?  

Mégis mi legyen a tanulsága ennek az írásnak? Az, hogy igenis ne féljenek a tisztességes állampolgárok jelezni a hatóság felé, ha a társadalmi normákra fittyet hányó magatartással találkoznak. Mert, ha kevesebb deviancia lesz a környezetünkben, akkor lehet, hogy jobb lesz itt élni Magyarországon.

Tolószékesnek lenni...

Nem irigylem a tolószékeseket. A mai nap szemtanúja voltam egy jelenetnek, amit muszáj voltam végignézni. Nem úgy tettem, mint sok mindenki más, aki mellett történik egy ehhez hasonló eset. S talán ha az utca túl oldalán vagyok cselekszem is.

Egy nagy forgalmú út zebráján haladt át igen lassan egy tolószékes férfi. Éppen, hogy átért, mire a gyalogosoknak pirosra váltott a jelző lámpa. Én később értem oda és a túl oldalról figyeltem a szituációt. A zebra túl oldalán a rámpa ki van ugyan alakítva a mozgáskorlátozottaknak és gyerekkocsival közlekedőknek, ami felvezet a járdára. Azonban valami vezeték fektetés után az aszfalt réteget nem javították ki és emiatt egy kb 5-6 cm-nyi mélységben és kb 40 cm szélességben differencia van ezen a rámpán.

A mozgáskorlátozott rendesen nekikészült és hátramenetben araszolt fel a rámpán. Csak a lábával tolva magát, ami eléggé keservesen nehéznek tűnt a túl oldalról. Drukkoltam neki, hogy sikerüljön. Közben láttam, hogy más problémája is lehetett a férfinek, mert a fejét lógatva időnként meg - megrándult az egész testével egyetemben. Természetesen a történet itt még nem fejeződik be. Kb. a rámpa első harmadát tette meg amikor egy férfi -egy olyan közömbös fajta érkezik a zebra túl oldalára, ahol küszködik a tolószékes (én a kinézetéből és a ruházatából arra  gondoltam, hogy ipari üzemben dolgozik). A fejét végig a másik irányba fordította és cigit vett elő eközben, hogy rágyújtson. Egy pillanatra sem nézett oda, úgy tett, mint akinek minden keze tele van vagy el van foglalva és nincs ideje egy pillantásra sem. Eközben másfelé meresztette a szemeit. Én eközben párhuzamosan néztem a lassan felérő tolószékest és most már dohányozva várakozó férfit. 

Vajon tényleg ilyenek vagyunk ennyire közömbösekké váltunk? Vagy ez csak a városi emberre jellemző? A mozgáskorlátozott igazából egy pillantást sem vetett a pár lépésre álló férfira. Lehet, hogy nem is igényli az effajta segítséget, hiszen hozzá van szokva, hogy mindent egyedül kell csinálnia.

Még mielőtt zöldre váltott a lámpa felért. Ott megpihent és a környezetére nem figyelve most már menetirányba fordulva gurult a járdán.

Vajon miért nem váltott a rendőrlámpa hamarabb, mert én szerettem volna felajánlani a segítségem. Én nem tudok az ilyen helyzet mellett szótlanul elmenni. Ez van. Most csak végig kellett néznem ezt a történetet.

A miskolci húszemeletes ház

Egykor Miskolc dicsősége volt, elit-ház. Igényes lakások és környezet. Mára azonban Miskolc egyik szégyenfoltja. Kik laknak benne és hogy élnek ezt csak a szociális munkások tudják, esetleg a postás, meg azok az antenna szerelők akiknek muszály felmenni a toronyépület tetejére.

Mesélték, hogy nem emberi körülmények uralkodnak benne. Fertő és kész életveszély a higiénia hiánya, ami uralkodik. Nem tudom én nem voltam benne és nem is megyek be sosem. Az biztos, hogy a környéke elszomorító. 3 hete szemétdomb a szemetes edények környéke. Nem viszi el a hulladékot semmilyen cég. Gyakran járok el mellette és igen elszomorító a látvány.

Érdemes lenne Miskolc város döntéshozóinak is ellátogatni egy felmérésre. Sem a mostaniak, sem az előzőek nem oldották meg a problémát. Mondjuk megnéztem volna amint 2010 elején Che Guevara-s pólójában a korábbi polgármester végigjárja a toronyházat és beszélget az ott lakókkal... Nem hiszem, hogy ilyet akár most is lehet majd látni. Én sem mennék be.

Hogy mi lenne a megoldás, nem tudom...