"Audiatur et altera pars." (Seneca)

2014. október 26., vasárnap

Államadósság


Forrás: www.akk.hu
2014. szeptember
24472,5 Mrd Ft

2014. augusztus
24465,3 Mrd Ft

2014. július
24776,4 Mrd Ft

2014. június
24786,9 Mrd Ft

2014. május
24317,6 Mrd Ft

2014. április
24586,6 Mrd Ft

2014. március
24255,9 Mrd Ft

2014. február
23391,6 Mrd Ft

2014. január
22844,2 Mrd Ft

2014. október 13., hétfő

2014. október 12. Önkormányzati választás

5 évre választotta meg Miskolcon Dr. Kriza Ákost a miskolci szavazók többsége. Vagyis kisebbsége. Mert a többség azaz 75 ezer választásra jogosult - tudja a fene, hol volt. Nem hiszem, hogy mindenki külföldön lett volna, nem hiszem, hogy annyira lusta lett volna mindenki, hogy nem érdekli városa sorsa. Ha pedig tényleg nem érdekli, minek neki a választójog? Na azért ne felejtsük el, hogy a város polgármesterét és minden egyes közgyűlési tagot demokratikusan választották meg. Meglepetés volt számomra az ekkora mérvű távolmaradás. Fel lehetne tenni a kérdést, hogy ugyan hol voltak azok a választók, akik másokra bízták a sorsuk eldöntését. Mondanám, hogy felelősséget nem vállaló felnőttek... De ez súlyos kijelentés lenne. 
Volt, aki szomorúan jegyezte meg, amikor a képviselőjelöltek közül kellett választani, hogy elég "silány a felhozatal". Őszintén szólva, legszívesebben üresen hagyta volna, de azt ugye nem lehet...
Szintén meglepetés volt számomra, hogy az ellenzéki polgármesterjelöltekre olyan kevés szavazat jutott. Szegényeknek, a 2. és 3. hellyel most csöndben kell maradniuk, mert 15 és 9 százalékkal (ami teljes miskolci választásra jogosult lakossághoz viszonyított arányt jelenti) szerénynek kell maradni.
Néztem és nem értettem, hogy miskolci cigányság kire szavaz. Mert én az ő helyükben a cigány jelöltre szavaztam volna. De kire szavaztak, ha egyáltalán elmentek? Ha valóban olyan nagy a számuk, mint amit mondanak, már ők adnák a polgármestert Miskolcnak...
Az okot nem tudom. De egyrészt lehet, hogy nincs választójoguk, netán a közügyektől való eltiltás miatt? Vagy más pártokra szavaztak nem bízván a saját cigány párti jelöltben. A válasz megadását másra bízom. Még néhány érdekesség: Miskolcon 157 liberális szavazó maradt. A legkevesebb szavazatot kapott képviselőjelöltek:
NévPártSzavazat
01 Adu ÁrpádMCP29
02 Fónyi SándornéMUNKÁSPÁRT34
03 Kovács IstvánMUNKÁSPÁRT45
04 Fige AlexandraMUNKÁSPÁRT16
05 Kozsup PéterMLP4
06 Eőri JánosnéMLP13
07 Kuruczné Csendi RenátaMCP4
08 Bogsch Tibor JenőnéMUNKÁSPÁRT16
09 Lakatos AttilaMCP9
10 Gulyás FerencMCP5
11 Gregó PéterMUNKÁSPÁRT27
12 Nógrádi IlonaFüggetlen jelölt24
13 Szukup AndrásMCP15
14 Karácsony NikolettMUNKÁSPÁRT40
15 Kondogogosz KonsztadinoszFüggetlen jelölt28
16 Horváth-Nagy IlonaMCP31
17 Szendrei BélaMCP33
18 Dávid BeátaMUNKÁSPÁRT30
19 Répási ZoltánMUNKÁSPÁRT17
20 Kerékgyártó ErzsébetMUNKÁSPÁRT47

2014. október 8., szerda

Felsőzsolca 2014

Autóst lincseltek volna Felsőzsolcán. De Olaszliszka után mindenki tudja, hogy, ha élni akar a gázra kell lépni. Így csak kisebb személyi sérülést szenvedtek az autósok, de az autójukat jelentős kár érte. A lelki terrorról nem is beszélve. Természetesen a rendőrség mindent megtesz, amit megtehet. 2 hétig. De utána éljen rettegésben a vétlen autós hátralévő életében a szomszédság miatt.
Az ilyen esetekre miért nem hoz olyan jogszabályt a Tisztelt Parlament, mint a kényszer gyógykezelés elrendelését? Valaki tegyen már javaslatot a parlamentben. Van a területnek országgyűlési képviselője. Miért hallgat? Hogy is hívják?

Magyarok miért nem mentek tüntetni a jogaitokért? Az alapvető jogaitokért, hogy fenygetésmentes életet élhessetek. A fenyegetők meg ne börtönt kapjanak, hanem gyógyszert, amivel egy életre elmegy a kedvük az erőszaktól és a fenyegetéstől. Szervez-e valamely civil szervezet Zsolcán vagy mondjuk Budapesten az ilyenek ellen tüntetést?

2014. október 7., kedd

A politika, mint karrier - a képmutatás korában

Magyarországot a pártállam szelleme lengi be. Az egykori párttitkárok, szakszervezeti vezetők példáját a mai "utódaik" mintának tekintik. Furcsa, hogy a mi drága országunkban politikus akar valaki lenni, nem pedig valamilyen szakma legjobbja. Természetesen erre ékes példát bőven találni, az ország ismert politikusai között. A legnagyobb mértékű gazdagodás a politikusi szakmában "dolgozók" között figyelhető meg. A politika és a gazdaság összefonódásáról ne is beszéljünk, mert az már a kriminalitás határát súrolja.
Ja igen, mert az "én pénzt akarok keresni" szlogen egy félbalkáni képmutató országban elnyomja a tisztességet. Érdemes megnézni az ország különböző településein élők kikből választhatnak. Értem én, hogy a hatalommal jövedelmet lehet szerezni még végzettség nélkül is egy párt ernyője alá bújva. Ez ma Magyarország: in tú tauzend fortín.

Vigyázó szemünket Romániára vessük, avagy magyar utcanevek és az agymosás

Így az I. Világháború kitörésének 100. évfordulójára emlékezve jutott eszembe néhány gondolat. Például az, hogy Magyarországnak jelenleg nincs komoly hadserege. Nálunk a "vissza mindent" gondolatnak így nincs realitása. A médiában a politikusok, az újságírók történelemről beszélnek, írnak nem pedig elérendő célról.
Ami korábban az arisztokráciának évszázadokba telt, azaz az etnikai arányok megváltoztatása, addig ugyanerre 45 év elég volt a II. Világháború utáni diktatúráknak. Lásd pl. Románia, Szlovákia, délszláv államok. Természetesen a politikai kommunikáció most az Európai Unióval, Ukrajnával, Szíriával, Palesztinával van elfoglalva. 

A kulturális értelemben vett "magyartalanítási" folyamat a Kárpát-medencében a háttérben továbbra is folyik. A határainkon kívül talán még gyorsabb, mint 1990 előtt, de az ország határain belül is kormányoktól függően hol gyorsabb, hol lassabb. (Itt gondoljon mindenki a kisebbségek jogaira és kötelességeire, támogatásaira)
Most pedig visszatérek a címben megfogalmazottakra:
Romániában szinte minden városban találhatóak az alább felsorolt nevű utcák, utak, sugárutak, körutak. Szemezgetek a kedvencekből: az utca neve mellett zárójelben egy rövid névmagyarázat található.)
- 1918. december 1. utca, sugárút - (Az erdélyi románság gyulafehérvári gyűlése kimondta a Román Királysággal való egyesülést.)
- 1919. augusztus 3. utca - (A román hadsereg Budapestre való bevonulásának napja.), 
- Tiszai Hősök útja - (A román hadsereg egészen a Tiszáig ellenőrzése alatt tartotta a Magyarország keleti részét az I. Világháború után.)

Kíváncsi vagyok, hogy Miskolcon vagy mondjuk Budapesten, mikor fognak így elkeresztelni egy utcát:  
- 1938. november 2. utca (I. Bécsi döntés - a Felvidék visszacsatolása)
- 1940. augusztus 30. út  (II. Bécsi döntés - Észak-Erdély visszacsatolása)

Erre még a szocializmusban felnőtt lakosság is felkapja a fejét és provokációnak nevezi, vagy csak annyit mond juj...

Javaslom legyen a városunk úttörő e téren és például a Miskolc északi részét a keletivel összekötő új utat keresztelje el a fentebbi nevek közül... (Természetesen ebbe a kérdésbe csak azok szólhatnak bele, akik a rendszerváltás után születtek.)