"Audiatur et altera pars." (Seneca)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: állam. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: állam. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. október 1., szombat

Üzenet: Állami alkalmazottak

Oszd meg és uralkodj!

Az állami alkalmazotti lét 1990 utáni fejlődéstörténete szép lejtmenet. Először szétválasztották köztisztviselőkre és közalkalmazottra a közszférában dolgozókat. Jelentkezett ez abban, hogy jogszabályokkal támasztották alá a két létet. Az állami, megyei és önkormányzati hivatalokban dolgoztak a köztisztviselők, minden egyéb állami alkalmazotti lét a közalkalmazotti státuszba tartozott: egészségügyi, oktatási, kulturális terület, hogy csak a legfontosabbakat emeljem ki.

Az alkalmazás végzettséghez volt kötve. A köztisztviselőknek előírták a közigazgatási vizsgákat. A közalkalmazottaknak bizonyos időszakonként valamilyen képzésen kellett részt venni. Nyilván a hivatalos fizetésekben és az adható kiegészítő juttatásokban is eltéréseket határoztak meg.

Aztán jöttek a további bontások, és lettek a kormánytisztviselők, majd az állami tisztviselők. A vezetők (politikai delegáltak-a továrisik) bérei pedig elszálltak az ALKALMAZOTTAK juttatásaihoz képest.

Végrehajtani! A szabálykövetés

Az állami tisztviselők már egy komolyabb szakmai, de elsősorban politikai szűrűn mentek át mielőtt státuszt kaptak volna. A nemzetbiztonsági átvilágítás bizonyos esetekben kötelező. Ott pedig nincs személyiségi joga a munkavállalónak. Nekik végrehajtó , azaz katona kell és itt van a probléma, a mindenkori dilemma. Ördög vagy Megváltó, a gonoszság szolgálata vagy a tisztesség, a lélek feláldozása, eladása, vagy a kilépés a rendszerből.

A II. Világháború előtt az SS-nél vezették be a feltétlen hűséget a Führerhez. Ez azt jelentette, ami a fentről érkezett parancs, az hezitálás nélkül végrehajtandó. Még akkor is ha a saját gyerekéről volt szó, ha meg kellett ölni. Na ez az etalon az állami hatékonyság szempontjából. Kimondva kimondatlanul a műveletlen, iskoláikban a szakbarbárságig eljutó, alulról érkező erkölcseikben megingatható emberek, a jóhiszeműek, a szabálykövető ostobák azért a "húsz ezüstért" eladják a tisztességüket, ha volt egyáltalán. Ezek bármire képesek.

Képesek is voltak a Náci Németországban, majd a szovjet típusú rendszerekben, amikor emberek tízezreit, százezreit nyomorították meg bizonyos ideológiák (aberrált emberi érdekek) mentén. 

Ez itt a filozófiai, erkölcsi kérdés. Mi az amit egy állami alkalmazottnak meg kell tennie még és mi az amire NEM-et kell mondani. Ekkor hangzik el otthon az a bizonyos KIFOGÁS a családra hivatkozva: Ilyen nyugis, jól fizető állásom nem lesz még egyszer. Tehát megteszem, még ha tudom is, hogy ezzel másnak ártok. 

Nem tudom melyik a rosszabbik eset, amikor az ostoba nem tudja, hogy a tettével rosszat tesz. Sok esetben meg is lehet érteni, mert a gonosz terv egészéből mindenki csak egy szeletét oldja meg. Kikövetkeztetni pedig nem tudja, tudatlansága miatt.

Kié a felelősség?

De vajon a mai rendszerek döntéseihez a szakmai előkészítést végzőké, vagy döntéseket hozó vezetőké, vagy a politikusoké, vagy a legutolsó végrehajtóké-e a felelősség. A válasz egyértelmű: MINDENKINEK felelőssége van, igaz más mértékben. 

A magyarországi zsidók deportálását és a németek malenkij robotra kényszerítését is előkészítő magyar közigazgatás legutolsó láncszemeinek is van felelőssége, nem csak az ukázt adó felettesnek.

Ezért a politikusnak se csak annyi legyen a tét, hogy legközelebb nem választják meg, elveszti jól fizető zsíros politikai állását, hanem börtönbüntetéssel is sújtsák az erkölcstelenségért, igazságtalanságért. De ma ez nincs így. 

Ezért kívánatosabb mind a mai napig a klasszikus liberális demokrácia mint az önkény valamilyen formáját is mutató államberendezkedés. Bár ilyen ma már csak a történelemkönyvekben olvasható.

Megoldás

Az engedelmességi lánc megszakítása.

 


2020. március 12., csütörtök

Szuperállam

2001. szeptember 11 után a terrorral való fenyegetés csak a társadalom felét hatotta meg, most jön a vírussal való fenyegetés, hátha a másik fele is beáll a sorba. A kormányok azt csinálnak a társadalommal, amit csak akarnak. Lesz újra diktatúra gondoskodó államnak álcázva.
Bárhová fogsz menni mobillal be kell regisztrálni, kötelező lesz az oltás, vissza fognak keresni, ha akarnak, bármilyen kis senki légy. Az állam felhatalmazás nélkül is óriási pénzeket költ el olyan dolgokra, amit egy normális időben eszébe sem jutna. Megkezdődik az egyén szabadságának leépítése és erre ő önként lesz hajlandó. A szuperállam, azaz a társadalom felett álló elit és iparágak, fegyveripar, gyógyszeripar, azt csinál a parasztjaival, amit csak akar.

Isten segítsen minket!