"Audiatur et altera pars." (Seneca)

2012. december 28., péntek

Miskolci korcsolyapálya: KONEC

"Ebben a szezonban nem nyit ki a jégcsarnok melletti fedetlen korcsolyapálya – mondta az ÉszakOnline érdeklődésére Egri István, a Miskolc Városi Szabadidőközpont Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Nincs ugyanis pénz, ráadásul az igazgató szerint nem is nagyon igénylik a miskolciak a hétköznaponkénti úgynevezett közönség-korcsolyát." -írja az eszakonline 2012.12.28-án. 
Forrás: http://www.eszakonline.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=10327:a-kinti-palya-nem-nyit-ki-nincs-ra-penz&catid=56:ez-toertent&Itemid=71
Érdekes kommenteket lehetett olvasni az www.eszakhirnok.hu-n is ezzel a témával kapcsolatosan.

Szomorú vagyok. Tény: a miskolci kinti jégpálya nem nyitott ki az idén. Tehát azért ne felejtsük el, hogy az intézményt - ami működteti a koripályát, sportcsarnokot - annak idején Városi Szabadidő Központ névre keresztelték. A miskolci adófizetők forintjaiból is épített jégpálya, nem beszélve a jégcsarnokról, azért épült, hogy ennek a téli sportnak a szerelmesei használhassák, mindamellett, hogy a jégkorongozók és a műkorcsolyázók is használják. A város nem azért a néhány sportolóért tart fent egy intézményt, hanem a város az adófizetők és az ittélők kedvért tartja fent a jégpályát. Véleményem szerint a városnak nem feladata a PROFI sport támogatása semmilyen formában és ez vonatkozik bármelyik sportágra. Az amatőr sport támogatása, annyiban merül ki, amennyire a nemzet és a város sportstratégiájába ez beletartozik. Van ilyen? A városnak viszont feladata, hogy a gyermekeknek lehetőséget biztosítson bizonyos sportágak megismerésére, lásd pl. testnevelők tesi óra keretében. Az idén szeptembertől már heti öt tesi óra áll rendelkezésre az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon. Ez egy lehetőség!
Persze, amíg az állam inkább a gyógyszereket támogatja, a sportpályák üzemeltetése helyett... tudom nem lehet mindkettőt ugyanolyan mértékben állami pénzből támogatni. Mondjam ezt egy egészséges életmódra legyintő, elhízott embernek, aki a gyógyszer nélkül már nem lenne életben. Az egészséges életmódot meg a tévében nézzük, annyi elég.
De írnak itt is, meg írtak korábban is szép mondatokat mindenféle "tervekben". Amik már akkor sem voltak igazak, amikor gondolatként megfogalmazódtak, persze a pénzt felvették a tanulmányokért. Végeztek előtte elemzéseket, vagy a gombhoz varták a kabátot? Szájtépés.
Az amatőr sport finanszírozása az amatőr sportoló feladata. Veszi a belépőt, fizeti az edzőt, veszi a felszerelést, edzőruhát, cipőt. Ennyi az egész. A profi sport fenntartása pedig a tulajdonos gazdasági társaságé, cégé, stb.. De az állam, önkormányzat egyetlen forintot sem adhat a profi sport működtetésére. Remélem egyszer ez meghallgattatásra kerül.
Azzal érvelt a város vezetőinek több évvel ezelőtt a profi sportklub menedzsmentje, hogy ez a név egy márka, ez PR a városnak, értsd "mindenkori" városvezető, ha a focimeccsen majd kedvel az a tíz-húszezer ember, majd rád is szavaz. Na nem így lett. Azért még nem jött ide vállalkozás és más világattrakció, mert itt volt az a bizonyos "club". Kimondom, hogy a profi sport támogatása, csak a profi sportból élőknek jó.

Visszatérve az eredeti gondolathoz. Én évente 3-4-szer megyek el önszántamból korizni. De nem az vagyok, aki a tinédzserek "őrült" korizásában szeret körbe körben haladni, akár délelőttönként vagy akár esténként. Emlékszem akár a tavalyi szezonra is, hogy a jégpálya egy óra után már tele volt lyukakkal a "profi" tinédzserek szétfarolása miatt. Hétvégénkénti délelőtti korizás már jobb volt, remélem azért mégis lesz rá lehetőség az idei szezonban is. Az ár meg annyi amennyi.

Jó lenne, ha a város döntéshozói átgondolnák a döntést és elmennének korizni legalább havonta egyszer. Lehet, hogy az a kis mozgás többet segít az egészségük megőrzésében, mint az a gyógyszer, amit néhány év múlva azért kell szedni, mert nem mozogtak eleget.

2012. december 21., péntek

Békés Karácsony

Reményik Sándor: Karácsonykor

A szent estén majd eljövök ide.
Álmaim szekerébe fogatok
És szólok fantáziám táltosához:
Hipp-hopp, ott legyek, ahol akarok,
És álomhintón eljövök – ide.
Itt minden fehér lesz, – fehér, s halott.
Csak egy hang lesz a halott rengetegben:
A zúgó patakok.
És én fenyőtől fenyőhöz megyek
És minden fenyőt megsimogatok.
És megkérdezem: virrasztotok még?
És megkérdezem: hogy aludtatok?
És aztán feltűzöm a szívemet
A legmagasabb fenyő tetejére, -
S imába kezdek: Magány, Mi Anyánk…
Néked ajánlom égő szívemet…
Olyan lesz, mint egy karácsonyfaláng.

2012. december 11., kedd

Befektetői letelepedés Magyarországon

Egy számomra elég furcsa törvényt fogadott el a Parlament ma. Megszavazták azt, hogy Magyarországon is legyen ún. befektetői letelepedés. Szóval csak úgy gondolkodok. Ez vajon kinek jutott az eszébe, illetve miért akar valaki letelepedni nálunk? Kik azok a "pénzesek" akiknek jó lenne ez a Kárpát-medence? Befektetői letelepedés? Aki dolgozni akar, az jön és dolgozik szabadon az EU-ban, az miért akarna idejönni, jó neki ott valamelyik élhetőbb országban nyugaton. Tehát akkor nem EU országból akarnak. Akkor nézzük: az oroszok nem ide akarnak, jönni, ők vagy az USA-ba, vagy Nagy-Britanniába, vagy Franciaországba mennek... Volt SZU ország lenne, vagy egyéb ázsiai, netán kínai? Japánok nem akarnának idejönni, jó nekik ott. Arabok? Izraeliek, Afrikaiak, Dél-Amerikaiak? Mégegyszer elolvasom a mondatot befektetői szándékú letelepedés. Tehát van pénze, de valami miatt el kell jönnie abból az országból ahol lakik, netán menekülnie kell és kell egy ország ahol befogadják és menlevelet adnak számára. Jól értem? 
Az írja a mno.hu: "– Annak ellenére, hogy még nincsenek végleges részletszabályok, egyre többen érdeklődnek irodánkban a befektetési célú letelepedési engedélyek ügyében – mondta a Magyar Nemzetnek Varga János Tamás, a VJT & Partners ügyvédi iroda vezetője. A szakember szerint elsősorban Kínából, a Közel-Keletről és Oroszországból keresik az irodát. Varga elmondása szerint az Európai Unió tagállamai között is verseny van a harmadik országból érkező befektetőkért, amelybe a magyar kormány is beszállt. – Általános vélemény volt a külföldiek körében, hogy a szigorú követelmények miatt nagyon nehéz Magyarországon vállalkozási céllal tartózkodási engedélyt szerezni. A kormány könnyítési politikájára valós igény mutatkozik – mondta Varga. A szakember tapasztalatai szerint az ügyfeleknek azért tetszik a tervezett szabályozás, mert más európai országhoz képest viszonylag olcsón nyújt letelepedési engedélyt, amelynek megszerzése érdekében nem kell életvitelszerűen Magyarországon élni."
Forrás: http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/vonzo-a-letelepedes-a-befektetoknek-1117025

Tehát a kormányt megkeresték, hogy adnak pénzt letelepedési engedélyért cserébe...
Azt írják, hogy hosszú lejáratú államkötvényért cserébe... Kíváncsi lennék arra, hogy ki fogja azt ellenőrizni, hogy a kínai Csing-Ling-Linnek, vagy Igornak, vagy Juszufnak meg van-e még a befektetése, mert ha nincs másnap megvonják tőle a letelepedést és 1 hónapon belül mennie kell az országból. Azt hiszem ez duma. Értem én kellene az államháztartás hiányát finanszírozni valahogy és erre mindent bevetnek, csak azért hogy megmutassák, hogy ők képesek rá. Ha eddig megvoltunk nélküle, eztán miért ne tudnánk meglenni. Miért kell mindent megváltoztatni?

Egy befektetésért "n" számú letelepedést...
Szerintem így fog ez menni: X.Y. jelzi, hogy jönne ide, ok, elindul a folyamat, pénzéért megveszi az államkötvényt, egy darabig birtokolja, aztán rendben vannak a papírok, és jöhet a következő, átutalja a pénzt egy másik számlára, aztán ugyanazért a pénzért a másik, a harmadik, a századik is kaphat engedélyt.
"Európa több országában bevett gyakorlat." Ezt úgy képzelem el, hogy volt egy kormányzati tisztviselő, aki ebből írt szakdolgozatot, és saját maga fontosságát bizonyítva, hogy ez fontos az országnak is, bevezetik a jogintézményt nálunk is.

2012. december 7., péntek

Ipar, vidék, cigányság

Szóval nézem én ezt a keserves küzdelmet, amit a befektetőkért folytatnak a települések, politikusok. De nem akar varázsszóra megoldódni a munkanélküliség problémája. A legutóbbi sikertörténet a Mercedes Benz kecskeméti letelepülése volt. Ez a beruházás akkora mértékű volt, hogy mára 3000 fő dolgozik ott. Igen Kecskemét a "nagy hagyományokkal" rendelkező gépipari város... biztos ők mindenben jobbak voltak, mint a komoly ipari oktatással és múlttal rendelkező Miskolc, vagy Székesfehérvár, vagy Budapest, vagy Győr.
Ezeknek apropóján jutottam arra a következtetésre, ha nem aktuálpolitikai és lobbiérdekek alapján döntené el a mindenkori kormány, hogy hová mi települhet, talán jobb volna. Mert az előbbi esetben a beruházó gondolom nemcsak a település vezetőivel beszélt. Szóval jó lenne valami 20 éves stratégia beruházási területen, többpárti megegyezéssel! Döntsük el, hogy mely település a jövőben mely típusú nagyberuházásokban lehet érdekelt. Pl. Kazincbarcika, Tiszaújváros a vegyipar és ezzel ennyi, és így tovább. Mint régen, igaz akkor tervgazdaságnak hívták, de volt ráció benne. 
Talán a családoknak is jobb, ha mondjuk munkahelyet vált a vegyészmérnök, és nem kell az ország másik részére menni dolgozni, és ezzel együtt a családjának felrúgnia a korábbi életét, hanem ott a környéken megtalálja a számítását. Lehet, hogy a házastárs jó ideig nem is tud majd munkát találni. Vajon ezt a szempontot mikor fogják odavenni a többi közé, hogy két embernek egy új helyen sokkal nagyobb nehézségekbe ütközik állást találni úgy általában, nem számítva ide a politikai kapcsolatokkal rendelkező protekciósokat. 
De így van ez más ipari természetű munkahelyekkel is. Ha a központ dönt úgy is? Ez a jelenlegi iparosítási politika, a mindenhová egy kicsit csepegtetünk, szerintem nem célszerű.

Azonkívül ott a vidék. A rendszerváltás után tömegével vesztették el az emberek a munkájukat. Sokan otthagyták a vidéki életet és nyugatra és a főváros környékére költöztek, de szerencsére néhányan azért helyben is maradtak. Ők azok a "mai hősök", akik tartják a frontot a falvakban, tanyákon. Aztán ők is elfogynak majd, és teljesen elnéptelenedik a magyar vidék. Mert akarva akaratlanul azért látni rá passzív késztetést onnan fentről.
De nem értem a vidéki embereket sem, mert lehetőségük lenne sokkal inkább mezőgazdasági tevékenység végzésére, de ők is egyre inkább leszoknak róla. Mondják, hogy drága a takarmány az állatoknak, kérdezem, akkor miért nem termeli meg? Az önellátás sokkal inkább kifizetődő, mint a ki tudja hány kilométert utaztatott bevásárló-központi termék. Mert azon van közel egyharmadnyi forgalmi adó, meg tetemes szállítási költség is.

Na és mi a helyzet a magyarországi vidéki cigánysággal, "roma" politikával? Erről a területről sem vagyok jó véleménnyel. Sokkal következetesebbé kell tenni a magyar cigány(roma)politikát. Van már a cigányságnak is egy, az állami pénzekből eltartott elitje, mind bal, mind jobb oldalon beágyazva. Próbálnak a cigány-vezetők is mindig a hullámok tetején "szörfölni". Azonban ki kellene már mondani, hogy gyakorlatilag, ami az elmúlt 18 évben történt az kidobott pénz volt. Hányinger kerülgeti a tisztességes magyarokat, amikor a jogaikat jó hangosan szajkózó embereket lát és hall a médiában, a hivatalban, az iskolában, óvodában, egészségügyi intézményekben. Először a kötelezettség, aztán a jog! Tanították a régiek. A cigányság jó sokat vett már ki a közös zsebből, kíváncsi lennék rá mikor kezdi lassan visszatenni? Tudom a választ: a jelenlegi hozzáállásban, helyzetben soha. Pedig mi magyarok is szeretnénk azt mondani, hogy köszönjük cigány honfitársaink, hogy ennyi értéket teremtettetek és ennyivel járultok hozzá a GDP-hez. 
Kimondom, hogy a jóléti Magyarország csődöt eredményezett. Társadalmi szempontból mindenképpen. Nemzetstratégiai szempontból százezrek a szociálpolitika miatt destruktív életvitelre rendezkedtek be. Az élet nem a munkán, az értékteremtésen alapul, hanem a kiszolgáltatottságon és az állam szociális ellátásán, kedvezményein. A közüzemi szolgáltatók a megmondhatói annak, hogy a cigányság hány százaléka nem fizet a kapott vagy illegálisan szerzett szolgáltatásokért. Mert egy átlagos - statisztikai fogalom - 14 év feletti cigánylány, ha "bekattan" már a "felnőtt" életen jár az esze. Otthon ugyanezt látja, nem arra gondol, hogy tanulni kell szenvedések árán is, aztán egzisztenciát teremteni és csak aztán következhet a családalapítás. Nincs, aki elmondja nekik. Amíg ez az életmód nem jelent "éhhalált", addig  szerintem nem fog változni semmi. Másrészről, amíg az állam a lehető legszigorúbban nem fog fellépni bárminemű kriminalitással szemben, szintén nem lesz változás. Gondolok itt elsősorban arra, hogy sem az áram, sem a gáz, sem a víz, sem a kenyér a boltban, sem a fa az erdőben nincs ingyen, valakinek meg kell fizetni az árát. Sajnos az szdsz-es megélhetési bűnözés fogalomnak bevezetése és ezen cselekmények büntetlenül hagyása jelentette azt, hogy a vidéket magára hagyták. Ez volt a rendszerváltó elit cinizmusa, mert sem a jobb, sem a baloldal, sem a külföld nem ágált ellene. Innen gyökerezik minden baj! Ha a problémát meg akarja valaki oldani egészen idáig kell visszamenni.

Folytatása következik.

Avasi történet 2012

A mai napra

2012. december 4., kedd

Egyik kedvenc Kerényi képem


Galambos Tamás: Nagy Imre újratemetése (1989) - „Kegyelmet nem kérek!” Véleményem szerint ezen szavak emelték Nagy Imrét jelentős politikusaink sorába. Halálával visszavonhatatlanul közösséget vállalt az 1956-os forradalom áldozataival. Élete javát pedig egy százmillió ember kiirtásával fémjelzett ideológia, a kommunizmus szolgálatában élte le. Halála, majd földi maradványainak évtizedekkel későbbi kihantolása mégis oly drámai eseménysorozat volt, hogy szinte az egész nemzet tisztelgett koporsójánál. De nem mindenki. A múlt eseményei akkor is megosztották a nemzetet. A megemlékezők között elvegyültek a diktatúra fenntartói és talpnyalói. Vezetésükkel már dübörgött a hatalomátmentés, az ország javainak filléres kiárusítása. A többség a pillanatban feloldódva némán vette tudomásul, hogy a hatalom emberei állják körül a koporsót; ezért képemen bizonyos alakok „arctalanok”, kihangsúlyozzák a gondos teatralitással államilag megterveztetett látványt. A kaméleon érvényessége fájdalmas, hiszen az elszámoltatás és az elnyomottak jóvátétele két évtizede várat magára. (Galambos Tamás)" 

Negatív: 2012. december 4.

Egy kicsit csalódott vagyok a következő videó kapcsán. Sziasztok, 2014!


Még mindig ennyi élő embert érint? 22 év után? A témában több írás is foglalkozott itt a blogban: 
http://tetsziknemtetszik.blogspot.hu/search/label/ügynökmúlt
http://tetsziknemtetszik.blogspot.hu/search/label/ügynöklista
http://tetsziknemtetszik.blogspot.hu/2012/04/egyeni-erdek-kontra-tarsadalmi-erdek.html