Sárgul és pirosodik az ország - szmogriadó estére mindenhol: nem tetszik

Új alkotmányt a magyaroknak! - tetszik

A következő idők legforróbb vitatémája azt hiszem az új alkotmány megalkotása lesz. Ami 20 évvel a "rendszerváltás után" talán már időszerű. De végre elég érett a rendszerváltó magyarság ahhoz, hogy hozzá merjen nyúlni olyan dolgokhoz is ami eddig tabunak számított.

A jelenlegi Alkotmány első bekezdése is utalást tesz rá, hogy ez egy ideiglenes alkotmány, hiszen Rákosiék diktatúrája idején fogadták el korábbi változatát. Amit azóta toldozgattak-foldozgattak, de mégis csak egy igazán gonosz korszak utolsó maradványait jelképezi.

A jelenlegi alkotmányunk az 1949-es 20. törvény eredetileg nem az 1000 éves Magyarországra hivatkozik mint jogelődre, hanem az 1919-es proletárdiktatúrára...

Szomorú, hogy így van. Mára egyedüliként maradt az egykori keleti blokk országai közül.

Az eredeti törvény így kezdődött...

"A nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a földesurak és nagytőkések népellenes államhatalmát, megnyitotta dolgozó népünk előtt a demokratikus fejlődés útját. A régi rend urai és védelmezői ellen vívott kemény küzdelmekben hatalomra jutva, a magyar munkásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal, a Szovjetunió önzetlen támogatásával újjáépítette háborúban elpusztult oroszágunkat. Évtizedes harcokban megedződött munkásosztályunk vezetésével, az 1919. évi szocialista forradalom tapasztalataival gazdagodva, a Szovjetunióra támaszkodva népünk megkezdte a szocializmus alapjainak lerakását, s országunk a népi demokrácia útján halad előre a szocializmus felé. E küzdelem és országépítő munka már megvalósult eredményeit, országunk gazdasági és társadalmi szerkezetében végbement alapvető változásokat fejezi ki és a további fejlődés útját jelöli meg: A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA."

Micsoda blődség ezt a tényt mellőzni és Kun Béla világát tekinteni bázisnak. Mennyire nincsenek tisztában a szavazók azzal, hogy milyen bölcs volt az egykori magyar törvényhozás a középkorban még. 

Mit jelet a Szent Korona országa fogalom? Kevesen tudnának erról egy állító mondatot is mondani. Pedig lehet, hogy ha az ország a történetiséghez jobban kötődne, akkor demokratikusabb lenne minden, mint 1990 óta bármikor is a hatalmi helyzetben.

De mit is jelent ez? Néhány állítás:

1. Őfelsége a Szent Korona személy (jogi személy)
2. A Szent Korona a magyar állameszme megtestesítõje
3. A Szent Korona teste az ország teste, vagyis az ország földje. A földet csak magyar ember használhatja, de a tulajdon a koronáé.
4. A Szent Korona tagjai a korona országainak választópolgárai
5. A Szent Korona minden hatalom és jog forrása, a legfõbb felség
6. A Szent Korona a mindenkori uralkodó fölött áll, az uralkodó a Korona nevében kormányoz

De további kérdések is vannak?

Meddig fejlődik a mai állam? Totális demokrácia lesz-e? Még kevesebb állampolgári joggal, még jobban leszabályozva? 

Az én kérdéseim:

1. Megvédhetem-e magam? Ennek feltétele a fegyvertartás? Jelenleg csak a kiválasztottak, a különösen fontos emberek privilégiuma a fegyvertartás. Az USA-ban lám-lám ez alkotmányos jog. Nálunk ettől félnek a mindenkori törvényhozók?

2. Kimondhatom-e a véleményem úgy, hogy nem bűntetnek meg?

3. A modern kori demokrácia is egyre több jogot von el a becsületes adófizetőtő állampolgártól, mi lesz a végső határ?

4. Biztosítja-e az állam vállalt feladatait, amiért adót szed? Az állam jelenleg azokat funkcióit sem teljesíti, amiért adót szed. Az állam legfőbb feladata a közjavak biztosítása, a közbiztonság, honvédelem, katasztrófavédelem volna. Elég csak megnézni az utakat... Pedig az autópályáink jók, miért nem lehet így szervezni a közúti közlekedés többi részét? Finanszírozunk egy MÁV-ot, párhuzamosan egy VOLÁN-t, illetve egy BKV-t is. Meddig lesz még Magyarország ferdített szociális állam, ami egy legális munkavállaló bérének 55%-t elvonja? Miért nem bízza az állam az állampolgárra a döntés jogát. Az USA-ban mindenki fizet mindenért. De nincsenek is ekkora adók, mint itthon. Nálunk szinte minden ingyen van egyes társadalmi csoportoknak? De vajon ki fizeti ezt meg? Természetesen, aki adózik.

Ezek csak szembeszökő példák.

Ki vagyok, mi vagyok?

Azon tűnődtem a napokban, hogy számít-e az, hogy kik voltak az őseink, hol éltek és mit csináltak, hol vannak eltemetve, de egyáltalában az, hogy mi volt a nevük.

Ha ma egy átlagembert megkérdezünk arról, vajon hogy hívták a nagyszüleit, hol, éltek, mivel foglalkoztak, jó ha tudja. Azt azonban már jóval kevesebben tudják kik voltak a dédszülők, hol éltek, mit csináltak. De korábban élt ősökről még kevesebbet tud mindenki.

Azt kérdeztem magamtól miért van ez, hogy ennyire nem fontos az, hogy kiktől származunk? Tulajdonképpen ebből enyenesen következik az, hogy nem annyira fontos manapság az identitás. Sokkal fontosabb az, hogy legyen elegendő pénz, amit el lehet költeni.

Eszembe jutott, hogy amikor külföldön éltem, akkor döbbentem rá mennyire fontos az önmeghatározás. Ki vagyok én és hová tartozom? Az önmeghatározás része a beszélt nyelv, a körülvevő kultúra, és a megélt családi történetek.

Erőt és tartást ad, ha tudjuk, hogy nem vagyunk gyökértelenek. Erről és erről a településről származik a nagyszülő, itt és itt élt a dédszülő. Itt katonáskodott az ükszülő, amott pedig megtalálhatók sírjaik.

Lehet, ha mindenki tisztában lenne azzal ki is valójában. Akkor nem lenne annyi tévedés, és sokkal inkább béke lenne a szívekben. Sokkal jobban szertené saját hazáját, saját népét, nemzetét minden magyar.