Esett egy kis hó

Hóesés után 16 órával Miskolc, Petőfi tér-Kazinczy utca

Egy hete bejelentette a meteorológia, hogy esni fog a hó. Esett is. 10 cm. Mr. Prime minister of Hungary még az "operatív törzsnél" is járt pofa vizitelni. Kár, hogy nem az "opeatív-fejnél" volt. 

De ne legyünk telhetetlenek. Vasárnap nem "autókázni" kell, hanem otthon lenni vagy a wellnessbe pancsikolni és csak vasárnap este hazamenni. Lehet nem a rendszer működik rosszul, hanem az emberek nem úgy működnek, mint a rendszer. Szóval nem a rendszert kell lecserélni, hanem az embereket. 

A miskolci Kazinczy utca valóban nem a legfontosabb utca Miskolcon, de hogy minden hóesés után a Petőfi térnél lévő kereszteződés az utolsó, amit eltakarítanak...

Itt van az a vizes akna is, ami legalább 6-7(!) éve egy kis esőzés után azonnal megtelik és kifelé jön belőle a víz, mint egy buzgárból...

Valószínűleg az itt dolgozó embereket sem zavarja ez, mert mindenki vár arra, hogy valaki észrevegye és megoldja. 

Leesett az idei első hó - tetszik

Végre. Itt az első hó. Mikor felkeltem és a redőnyt húztam, a szemem sarkából a fák ágait láttam meg először és nyugtázva mondtam magamban, hogy itt a tél. Esik a hó. Ez pedig mindig harmóniával tölt el. Nem tudom miért, de szeretem, ha hull a pelyhes.

Persze ennek az időjárásnak van más vetülete is, mert nagyon sok szirénázó mentőt lehet hallani, akik viszik a kismamákat szülni. Ilyenkor nagyüzem van a szülészeteken.

A havazást futással ünnepeltem. Felöltöttem magamra a futóruhám, felhúztam a  futócipőm és indultam ki a Bükkbe a szombat délelőtti edzésre.

Ilyenkor szintén fantasztikus a Bükk. A hópelyhek egyre vastagabb leplet képeznek a fákon. Minden fehérbe borul.

Ezt látni kell!

Az erdei avart beborítja a fehér hószőnyeg. Az ösvények fehérsége nyugtatja a futót. Más a tempó ilyenkor. Hagyjuk, hogy ropogjon a hó a talpunk alatt és közben magunkba szívjuk az erdő erejét.

Sokat kapunk, feltöltődve térünk mindig haza. A fizikai fáradtságot kompenzálja a szellemi megnyugvás és a lelki megtisztulás.