Az előző bejegyzés kapcsán jutott eszembe a következő néhány gondolat. A politikai, a faji, a nemzetiségi, a nemzeti, etc. megkülönböztetés alapján munkatáborokba elvitt embereket sajnálom és elítélem a tettet. Ez kiderül előző írásomból is.
Azonban a munkatábor, mint fogalom egy két gondolat erejéig továbbgondolva nem bizos, hogy elvetendő a demokrácia világában sem. A fenti mondatot hangsúlyozom mégegyszer! De kérdezheti az olvasó, hogy akkor mire fel?
A "munkatábor" azon jelentése szimpatikus nekem, amit például a büntetésvégrehajtás önfenntartása érdekében lehetne bevezetni a megfelelő jogi garanciákkal. A társadalomra veszélyes destruktív elemeknek kötelező lenne dolgozni, a büntetésük költségeit meg kellene termelniük. Ez nem újkeletű gondolat, de akkor, amikor egy elítélt egy napi költsége több, mint egy szállodában eltöltött nap költsége egy főnek, akkor érdemes lenne legalább tanulmányokat készíteni korunkban. Itt persze EU előírások vannak, de az EU előírások arra nem térnek ki, hogy hazánkban emberek százainak, ezreinek a magyar börtönben jobb, mint ha "szabadlábon" lenne, ergo a börtön nem jelent büntetést. Viszont az államnak óriási költséget. Valakiknek meg "bizniszt".
Az ember életének valódi értelme az, hogy valami jót hagyjon maga után. Ha elmegy ebből az életből tegyen valamit hozzá a világ dolgaihoz, jobbítsa, hozzon létre a társadalomnak valamilyen értéket. A jó lehet akár az, ha "megbotlása után" mások által állított célokat valósítja meg (értéket állít elő). Sokan nem képesek a társadalom koordináta rendszerében maguknak pozitív célokat megfogalmazni. Ezért lehetne a munka ilyenfajta exponálása e téren.
