Egy év lassan megint eltelt. Karácsony és a vásárlások következnek. A pénztárcába újra bele kell nyúlni az ajándékok vásárlása végett.
Az egyik arisztokrata család tagjával egy portré műsor ment a televízióban. Érdekes adalékok hangzottak el az állami rablások kapcsán, amik a II. világháborút követték. Érdekes volt hallani, hogy a háborút követően, amikor a család emigrált, nem vittek magukkal mindent, hanem ahogy a filmen fogalmazott a leszármazott: nem is tehették hiszen az a nemzeté volt! Aztán az állam használta azokat a vagyontárgyakat és lepusztította, az ingóságokat és az ingatlanokat. A rendszerváltás után, pedig az állam bagóért odaadta az egykor elkobzott ingatlanokat a privatizálóknak... az "újgazdagoknak". Érdekes mondatok hangzottak még el a pénzről, ami szerintük csak eszköz és nem cél.
A napi híradásokat követni sem lehet már annyi hír sokkolja az embert, ami a törvényhozás hazatájáról érkezik. Azt sem tudom abból a sok riogatásból mi az igaz, amivel ijesztgetik az állampolgárokat. A kormány eszeveszett gyorsan cselekszik. Nem tudom, hogy minden esetben eredményesen-e.
Valami nincsen rendben az tény. Az, hogy a kormány ennyi médiummal a háta mögött mégis ilyen bénán kommunikál, ott lehet valami gond. Pedig milliárdokat költenek el kormányzati- és országkommunikációra.
Ha én lennék a kormány kommunikációs tanácsadója készítenék egy tace-pao-t, amire felírnám, mik az eddigi eredmények és ezeket raknám ki a kormány.hu oldalra. Az új alkotmányon kívül kb 2-3 dolog jut csak az eszembe.
Az, hogy a pazarlás ugyanúgy megy, mint korábban az kristálytiszta. De ha nincs pénz és csak hitelből lehet működni, akkor, hogyan merészel bárki is pazarolni. Na ide kell majd Budai Gyula vizsgálódni...
Az állam újabb és újabb adókat akar kivetni ránk állampolgárokra. Minek? -kérdezem. Nincs elég pénz? Az állami kiadásokat csökkentsék!!! Ennyi a titka mindennek. Döntsék el mi az, ami a bevételekből finanszírozható, határozzák meg mi legyen állami feladat, aztán annak biztosítsák a költségvetési oldalát. A többit pedig el kell felejteni. Nem lehet mindent ingyen kapni manapság. Ha sok a közszférában dolgozó, akkor tegyék meg a megfelelő lépést. Szüntessenek meg sok állami feladatot, de aki a közszférában dolgozik, nővér, orvos, tanár, óvónő, legyen megfelelő, legális fizetése.
Egy évszázaddal ezelőtt az államnak dolgozni büszkeség és biztos megélhetés volt, manapság a két állítás közül már egyik sem állja meg a helyét. Az állam saját alkalmazottainak, amit odaad, adó és egyéb elvonásokkal visszaveszi minimum a 60 %-át. Ennyit az újraelosztásról.
A pénz csak eszköz, nem cél, ahogy fentebb idéztem. Csak a baj, az hogy nem az adófizető döntheti el, hogy mire költi a pénzét, hanem az állam.
Tiszakécske polgármesterét hallottam a tévében, aki józan paraszti ésszel gondolkodván, rendbe rakta a település dolgait. Nincs pazarlás, felesleges tanácsadói kifizetések, havi több százezerért és millióért, felesleges és eredménytelen kommunikációs kiadások. Fejlesztésekben gondolkodik és nem díszterekben, olyanban, ami pénzt termel és nem ami viszi. Ilyen egyszerű dolgokon múlik. Érdemes lenne sok álszent magatartás helyett elmenni oda és megnézni, ahol azt jól csinálják. Szóval jó utat!
