A miskolci temetők november elseje környéken a leglátogatottabbak. Tavasszal, a hóolvadás után kimenve még ott vannak nagyon sok síron a Halottak napi temetőlátogatások maradványai. De van olyan sír, amin már a több éves elhanyagoltság nyomai láthatóak. Már régen voltak ott a rokonok, vagy talán már nem is élnek.
Máshogy van ez a városi és más ez a falvak temetőiben és teljesen máshogy van Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban. Bécsben a síroknak is külön gondnoka van... nemhogy a temetőnek. Vagy egyes temetőkben csak élő virágot lehet bevinni, a műanyag tilos. Sőt a színüket meghatározzák, hogy milyen lehet.
Ellenben itthon más a helyzet. Műanyag csodák - csak valami legyen a síron, télen is. Hallani, hogy miért van ennyi "műanyag virágcsoda" (szerintem szemét) a temetőkben. A kommunizmus stílusvilága, ízléstelensége itt még visszaköszön. Talán a miskolci néplélek egyik megtestesítője a TEMETŐ?
Hol vannak a tájépítészek, a kertészek? Valamit ki lehetne találni erre is.
El tudnám képzelni, hogy a "green city" az elsők között legyen az országban, amely városi rendeletet hoz annak érdekében, hogy a temetőkből eltűnjenek a műanyag kompozíciók. Szerintem inkább fű legyen vagy csak beton, mint az ízléstelen műanyag giccs. Az élő virág elbomlik, a műanyag pedig ugyanúgy évről évre a szemétben végzi, csak éppen évtizedekig szennyezi még a környezetet.
Sőt építészek által véleményezett, engedélyezett, (rendelettel szabályozott?) síremlékeket lehetne felállítani az adott temetőben... nem pedig csak a sírköves fantáziájára lenne bízva.
Lehetne akár egyetlen, a sírt jelző márványtábla, amin az elhunyt adatai vannak mindössze rajta és a föld síkjába helyezve. Ezen a temetőn, ha végig néznénk csak mint egy futballpálya gyepét látnánk. Az USA-ban lévő temetők is inkább parkok és emlékhelyek, mintsem olyan helyek, ahová nem szívesen megy az ember.
A turizmusunk egyik célpontja is lehetnének a rendezett temetők, amelyek parkokként is funkcionálhatnának. A korábban emlegetett Bécs, vagy akár Budapest temetői is messze előrébb járnak e tekintetben.
De addig is míg idáig eljutunk sok víznek kell lefolyni a Szinván.
