Elfogyott a felvidéki levegő

Felvidéken lassan elfogy a magyarok levegője. Vagyis a múlt hétvégi választások után egy magyar párt sem jutott be a felvidéki ország, Szlovákia parlamentjébe.

Vigyázó szemünket Romániára vessük, avagy magyar utcanevek és az agymosás

Így az I. Világháború kitörésének 100. évfordulójára emlékezve jutott eszembe néhány gondolat. Például az, hogy Magyarországnak jelenleg nincs komoly hadserege. Nálunk a "vissza mindent" gondolatnak így nincs realitása. A médiában a politikusok, az újságírók történelemről beszélnek, írnak nem pedig elérendő célról.

Ami korábban az arisztokráciának évszázadokba telt, azaz az etnikai arányok megváltoztatása, addig ugyanerre 45 év elég volt a II. Világháború utáni diktatúráknak. Lásd pl. Románia, Szlovákia, délszláv államok. Természetesen a politikai kommunikáció most az Európai Unióval, Ukrajnával, Szíriával, Palesztinával van elfoglalva. 

A kulturális értelemben vett "magyartalanítási" folyamat a Kárpát-medencében a háttérben továbbra is folyik. A határainkon kívül talán még gyorsabb, mint 1990 előtt, de az ország határain belül is kormányoktól függően hol gyorsabb, hol lassabb. (Itt gondoljon mindenki a kisebbségek jogaira és kötelességeire, támogatásaira)

Most pedig visszatérek a címben megfogalmazottakra:

Romániában szinte minden városban találhatóak az alább felsorolt nevű utcák, utak, sugárutak, körutak. Szemezgetek a kedvencekből: az utca neve mellett zárójelben egy rövid névmagyarázat található.)

- 1918. december 1. utca, sugárút - (Az erdélyi románság gyulafehérvári gyűlése kimondta a Román Királysággal való egyesülést.)

- 1919. augusztus 3. utca - (A román hadsereg Budapestre való bevonulásának napja.), 

- Tiszai Hősök útja - (A román hadsereg egészen a Tiszáig ellenőrzése alatt tartotta a Magyarország keleti részét az I. Világháború után.)

Kíváncsi vagyok, hogy Miskolcon vagy mondjuk Budapesten, mikor fognak így elkeresztelni egy utcát:  

- 1938. november 2. utca (I. Bécsi döntés - a Felvidék visszacsatolása)

- 1940. augusztus 30. út  (II. Bécsi döntés - Észak-Erdély visszacsatolása)

Erre még a szocializmusban felnőtt lakosság is felkapja a fejét és provokációnak nevezi, vagy csak annyit mond juj...

Javaslom legyen a városunk úttörő e téren és például a Miskolc északi részét a keletivel összekötő új utat keresztelje el a fentebbi nevek közül... (Természetesen ebbe a kérdésbe csak azok szólhatnak bele, akik a rendszerváltás után születtek.)

Utak és terek elnevezései

A szomszédos országokban járva, a települések térképeit böngészve különböző elnevezésekbe botlunk. A román városok térképein visszatérő elnevezés az 1918. december 1-i dátum. Hívnak így teret, utcát egyaránt. A dátum Erdély Romániával való egyesülésére emlékeztet. A románokat soha nem érdekelte, hogy akár a helybeli magyar, német, szerb, rutén nemzeti kisebbségeket, akár Magyarországot sértheti-e egy ilyen elnevezés. A románok optimisták, egy sikeres nép, amit akartak megszerezték. Elvették azoktól, akiket kiszemeltek. Elhiszem azt is, hogy eljön az idő, amikor Moldávia egyesülni fog Romániával. Ügyes diplomácia révén, na meg lesz erre biztos egy alkalom is... Volt ilyen a történelemben, amikor 180 fokot fordultak az aktuális érdekeik  és jó helyzetfelismerésük mentén. "History repeats itself."

Ennek kapcsán jutott eszembe, 73 év távlatából, a magyarok utolsó sikeres diplomáciai akciói, "hódításai" közül egyiknek sem sok emléke van itthon. Pl. szeretném megtudni, hogy hány 1940. szeptember 5-e tér vagy utca van Magyarországon. Kérdezem, miért ne lehetne? Magyarország optimizmusát fejezné ki. Persze ma még fordítva ülünk azon a lovon és nem tudom, hogy hány generációnak kell még felnőni, hogy erről a dátumról elnevezzenek egy teret városunkban, vagy pl. a fővárosban. Ezzel egyetlen egy magyar érzékenységét sem sérthetjük meg, sőt.

Ady Endre és József Attila mit írna ma a nemzetének?

Magyar-svéd focimeccs 2011.09.02. - tetszik

A svédek átlag egy fejjel magasabbak...
Jó kezdés...
A kapusok egymásnak rugdossák a labdát...
Hajnal kihagyja a tizenegyest...
Svéd kapufa....
A magyarok közül Koman Vladimír a legjobb...
Ibrahimovics ütközött Király Gáborral...sárga lap
Gundel Takács G. : Koman próbál fészket rakni a svéd ölében...
Az első magyar szöglet a 40. percben...
A magyar játékos bénázik, majd Elvander kihagyta az ajtó-ablak helyzetet...
Szabics gólt rúg. Gyönyörűűűűű....
Komannak még egy helyzete van...
Vargaának újabb helyzete van, de kapásból mellé rúgja...

Szünet

Második félidő elkezdődött...
Magyar sárga lap...
A svédeknek helyzet...
Magyar helyzet...
Svéd csere (a lecserélt játékos meg sem izzadt, a bejövő játékos már le van izzadva....)
Gundel aggódik az eredmény miatt...
A svéd kapus vetődik, de semmi...
A svédek szét adogatták magukat a magyar kapu előtt, a magyarok csak néznek, Király szépet vetődik és véd...
Svéd szabadrúgás...
Hajnal és les Rudolfnak, de azért szép helyzet...
Svéd talált gól... a magyar védelem amatőr...
Svéd beadás, Hajnal felszabadít...végre... Király begyűjti a játékszert.
63. perc Ibrahimovics helyzetben...
66. perc svéd rúgás, de mellé...
Magyar csere: Hajnal le (nem bírta a terhet - kishitűség)- Stieber be...
Svéd csere
Svéd helyzet: Ibrahimovics...
Magyar támadás, majd a vége egy hazaadás Királynak... (ezt ki érti; játékosintelligencia)
Király véd...hú.
78. perc Svéd támadás, magyar felszabadítás...
Ibrahimovics támad, majd kiviszi az alapvonalon túlra...
Magyar csere
Svéd támadás...Gundel Takács G.: Nem egyszerű magyar szurkolónak lenni...
Alibifoci...
...
Stieber óriási magyar helyzet...Koman újrázik, de felé...
88. perc Rudolf felé a labda, de nem éri el és nézi a labdát, csípőre tett kézzel ahelyett, hogy futna utána
Priskin biciklizik, elaltatta a védőket és beadta, Rudolf óriási gólt lő, ilyen nincs...
4 perc hosszabítás...:-(
Micsoda izgalmak a végére...
Kocsmár véd...
5. perc hosszabbítás...
6.perc hosszabbítás és lefújja a szlovén bíró...győztünk!!!
Magyarország-Svédország: 2:1
Gundel Takács G.: Rengeteg szlovén terméket veszünk ezután...

Ki vagyok, mi vagyok?

Azon tűnődtem a napokban, hogy számít-e az, hogy kik voltak az őseink, hol éltek és mit csináltak, hol vannak eltemetve, de egyáltalában az, hogy mi volt a nevük.

Ha ma egy átlagembert megkérdezünk arról, vajon hogy hívták a nagyszüleit, hol, éltek, mivel foglalkoztak, jó ha tudja. Azt azonban már jóval kevesebben tudják kik voltak a dédszülők, hol éltek, mit csináltak. De korábban élt ősökről még kevesebbet tud mindenki.

Azt kérdeztem magamtól miért van ez, hogy ennyire nem fontos az, hogy kiktől származunk? Tulajdonképpen ebből enyenesen következik az, hogy nem annyira fontos manapság az identitás. Sokkal fontosabb az, hogy legyen elegendő pénz, amit el lehet költeni.

Eszembe jutott, hogy amikor külföldön éltem, akkor döbbentem rá mennyire fontos az önmeghatározás. Ki vagyok én és hová tartozom? Az önmeghatározás része a beszélt nyelv, a körülvevő kultúra, és a megélt családi történetek.

Erőt és tartást ad, ha tudjuk, hogy nem vagyunk gyökértelenek. Erről és erről a településről származik a nagyszülő, itt és itt élt a dédszülő. Itt katonáskodott az ükszülő, amott pedig megtalálhatók sírjaik.

Lehet, ha mindenki tisztában lenne azzal ki is valójában. Akkor nem lenne annyi tévedés, és sokkal inkább béke lenne a szívekben. Sokkal jobban szertené saját hazáját, saját népét, nemzetét minden magyar.