Bevezetés
Néhány gondolat jutott eszembe az ország finanszírozásáról. Nincs pénz semmire és mégis óriási pazarlásokat lehet látni az országunkban. A szociális állam mai rendszere annyira toldozott és foldozott, hogy ember legyen a talpán, aki átlátja. Nincs kevés pénz a rendszerben az biztos. Csak az elvek nem mindig jók, amik alapján elosztják a pénzt. Az egypárti állam után egy kevert rendszer jött létre, a különböző kormányok a nagy egészet úgy próbálták elosztani, hogy több mindenre jusson, de legfőképpen arra, amit ők preferáltak. Az új igéretek növelték az állam kiadásait, de a meghagyott régiek sem csökkentették. De ki kell mondani, hogy ez így nem megy. Még mindig a szociális állam címén óriási a pazarlás.
Eladósodás
Az állam GDP arányos adóssága 2010-ben 80% körüli, azaz 9,5 hónapot egy évből azért dolgozna az ország, hogy az adósságát törlessze. Itt furcsa szerződések vannak, amiket nem ismer senki. Mi lenne ebből az országból ha mondjuk, 10% körüli lenne az ország GDP arányos adóssága? Kevesebb adót lehetne beszedni, jobb utak lehetnének, szebb középületek, jobban fizetett közalkalmazottak, etc. Kinek jó ez, hogy Magyarország el van adósodva?
Néhány gondolat jutott eszembe az ország finanszírozásáról. Nincs pénz semmire és mégis óriási pazarlásokat lehet látni az országunkban. A szociális állam mai rendszere annyira toldozott és foldozott, hogy ember legyen a talpán, aki átlátja. Nincs kevés pénz a rendszerben az biztos. Csak az elvek nem mindig jók, amik alapján elosztják a pénzt. Az egypárti állam után egy kevert rendszer jött létre, a különböző kormányok a nagy egészet úgy próbálták elosztani, hogy több mindenre jusson, de legfőképpen arra, amit ők preferáltak. Az új igéretek növelték az állam kiadásait, de a meghagyott régiek sem csökkentették. De ki kell mondani, hogy ez így nem megy. Még mindig a szociális állam címén óriási a pazarlás.
Eladósodás
Az állam GDP arányos adóssága 2010-ben 80% körüli, azaz 9,5 hónapot egy évből azért dolgozna az ország, hogy az adósságát törlessze. Itt furcsa szerződések vannak, amiket nem ismer senki. Mi lenne ebből az országból ha mondjuk, 10% körüli lenne az ország GDP arányos adóssága? Kevesebb adót lehetne beszedni, jobb utak lehetnének, szebb középületek, jobban fizetett közalkalmazottak, etc. Kinek jó ez, hogy Magyarország el van adósodva?
Ki kellene végre találni, hogy mi az új XXI. századi magyar állam koncepciója. Nem a Magyar Népköztársaság átalakítása kis módosításokkal, hanem ahogy a második világháború után is történt, radikális változásokkal új államformát hoztak létre. Most egy új köztársaságot kellene az alapoktól építeni. Társadalmi és gazdasági változásokat egyaránt. Mikor lesz végre úgy, hogy a kormányfő bejelenti, hogy az előző évi költségvetésünk többlettel zárt és ez így van jól!
Erre még várni kell.
Szociális állam
Kezdem az egyik legkényesebb kérdéssel. Amikor kimondják, hogy hátrányos helyzetű, időnként borsózik a hátam. Hátrányos helyzetű térség, település, emberek, stb. Úgy gondolom az ember saját boldogulásáért maga tehet elsősorban. Nem a középkorban élünk, amikor ha valaki jobbágynak született 99% esély volt rá, hogy úgy is halt meg. Ma mindenki előtt ott van a tanulás lehetősége és ezzel a társadalmi felemelkedésének esélye. Huszonegy év alatt felnőtt egy generáció, ezzel együtt a társadalomnak is egy szintet már fejlődnie kellett volna.
Ma annyi mindennel támogatják a szegény sorsúakat, hogy csak az nem tanul, akinek nincs kedve. Ha pedig tanul, van esélye, hogy jó élete lesz! És akkor nem egyet ugorhat a társadalmi ranglétrán, hanem többet is.
Kíváncsi lennék, ha mondjuk fél évig semmilyen juttatást nem kapnának a hátrányos helyzetűek, mi lenne velük, mi lenne az ország költségvetésével? Itt elsősorban a felnőttekre gondolok. Mert azt látni, hogy egy része ennek a csoportnak nem akar előrébb jutni, hanem csak lenni akar.
Ha egy gyerek szegény, hamar megtanulja, mit jelent a jólét. Minden nap azt enni, amit szeretne, ott lakni, ahol szeretne, olyan ruhába járni, amit szeretne, stb. A gyerekben ezt a meglévő természetes vágyat kell csak motivációvá alakítani.
A pedagógusok legfőbb feladata az lenne, hogy azt motivációt felkeltse és erősítse azokban a gyerekben, akik szegény sorsúak, hogy ha tanulnak, lesz tudásuk és később lehet jó állásuk és így tovább.
Nincs más esély!
1992 után egy önkormányzati tisztviselőnek vizsgát kellett tennie, tanulnia kellett, hogy alkalmas legyen a hivatali munkára. Egy polgármester meg lehetett írni, olvasni alig tudó, esetleg büntetett előéletű személy is. Mint ahogy Borsod megye néhány településén erre példa is adódik mind a mai napig. Ezekre az emberekre meg rábízza az állam a települési pénzügyek kiutalását, intézését. Nem az a bűn, hogy valaki a megválasztásakor tanulatlan, iskolázatlan, hanem az, ha amikor letelik a mandátuma még mindig ugyanott van. Sőt több cikluson át. tehát ne csodálkozzunk azon, hogy csődbe viszi a települését egy polgármester. De ez egy másik topic lesz majd.
Ellenőrzés
Az elmúlt 21 évben meg kellene nézni végre mennyi pénzt költött az állam, és különböző magánszemélyek, alapítványok a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésére, oktatására és ebből mennyi térült meg, azaz hány gyerek érezte úgy, hogy kaptam az élettől egy lehetőséget és élek vele. Nem pedig úgy, hogy nekem ez járt! Azért is meg kellene nézni, mert az adófizetők kíváncsiak, hogy miért nő évről évre a költségvetés hiánya, mire költi az állam a befizetett adót?
Az lenne korrekt az állam részéről, ha minden év végén minden adófizető kapna egy kimutatást arról, hogy a befizetett személyi jövedelemadóját mire költötte az állam.
De ez még messze van... Pedig szerintem meg fogjuk élni, amikor év végén az állam el fog számolni a befizetésekkel.
Tehát a hitelből finanszírozott országban nem kellene felelőtlenül töltögetni lyukas zsákokba a pénzt, mert ott kiömlik.
Szociális állam
Kezdem az egyik legkényesebb kérdéssel. Amikor kimondják, hogy hátrányos helyzetű, időnként borsózik a hátam. Hátrányos helyzetű térség, település, emberek, stb. Úgy gondolom az ember saját boldogulásáért maga tehet elsősorban. Nem a középkorban élünk, amikor ha valaki jobbágynak született 99% esély volt rá, hogy úgy is halt meg. Ma mindenki előtt ott van a tanulás lehetősége és ezzel a társadalmi felemelkedésének esélye. Huszonegy év alatt felnőtt egy generáció, ezzel együtt a társadalomnak is egy szintet már fejlődnie kellett volna.
Ma annyi mindennel támogatják a szegény sorsúakat, hogy csak az nem tanul, akinek nincs kedve. Ha pedig tanul, van esélye, hogy jó élete lesz! És akkor nem egyet ugorhat a társadalmi ranglétrán, hanem többet is.
Kíváncsi lennék, ha mondjuk fél évig semmilyen juttatást nem kapnának a hátrányos helyzetűek, mi lenne velük, mi lenne az ország költségvetésével? Itt elsősorban a felnőttekre gondolok. Mert azt látni, hogy egy része ennek a csoportnak nem akar előrébb jutni, hanem csak lenni akar.
Ha egy gyerek szegény, hamar megtanulja, mit jelent a jólét. Minden nap azt enni, amit szeretne, ott lakni, ahol szeretne, olyan ruhába járni, amit szeretne, stb. A gyerekben ezt a meglévő természetes vágyat kell csak motivációvá alakítani.
A pedagógusok legfőbb feladata az lenne, hogy azt motivációt felkeltse és erősítse azokban a gyerekben, akik szegény sorsúak, hogy ha tanulnak, lesz tudásuk és később lehet jó állásuk és így tovább.
Nincs más esély!
1992 után egy önkormányzati tisztviselőnek vizsgát kellett tennie, tanulnia kellett, hogy alkalmas legyen a hivatali munkára. Egy polgármester meg lehetett írni, olvasni alig tudó, esetleg büntetett előéletű személy is. Mint ahogy Borsod megye néhány településén erre példa is adódik mind a mai napig. Ezekre az emberekre meg rábízza az állam a települési pénzügyek kiutalását, intézését. Nem az a bűn, hogy valaki a megválasztásakor tanulatlan, iskolázatlan, hanem az, ha amikor letelik a mandátuma még mindig ugyanott van. Sőt több cikluson át. tehát ne csodálkozzunk azon, hogy csődbe viszi a települését egy polgármester. De ez egy másik topic lesz majd.
Ellenőrzés
Az elmúlt 21 évben meg kellene nézni végre mennyi pénzt költött az állam, és különböző magánszemélyek, alapítványok a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésére, oktatására és ebből mennyi térült meg, azaz hány gyerek érezte úgy, hogy kaptam az élettől egy lehetőséget és élek vele. Nem pedig úgy, hogy nekem ez járt! Azért is meg kellene nézni, mert az adófizetők kíváncsiak, hogy miért nő évről évre a költségvetés hiánya, mire költi az állam a befizetett adót?
Az lenne korrekt az állam részéről, ha minden év végén minden adófizető kapna egy kimutatást arról, hogy a befizetett személyi jövedelemadóját mire költötte az állam.
De ez még messze van... Pedig szerintem meg fogjuk élni, amikor év végén az állam el fog számolni a befizetésekkel.
Tehát a hitelből finanszírozott országban nem kellene felelőtlenül töltögetni lyukas zsákokba a pénzt, mert ott kiömlik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése