"Audiatur et altera pars." (Seneca)

2010. november 12., péntek

Magyar táncház Miskolcon, a Gárdonyiban - tetszik

Előhang:
Mesélték a régi táncházasok, hogy Miskolcon milyen néptánc élet volt egykoron. Ahhoz képest most ez a forrás épp csak csörgedezik. De azért él és ez a lényeg. Nemrég olvastam a Bekecs együttes prímásával egy interjút, aki a hetvenes években miskolci egyetemista volt, hogy Sebőék rendszeresen tartottak Miskolcon a Rónaiban táncházakat. Hol van az már…

Ma, ha van élőzene már az is komoly fegyverténynek minősül. Ha van hozzá fizetőképes és a szabadidővel rendelkező táncolni vágyó közönség az a másik plusz. Gyakran a kettő üti egymást.
Ma két táncház üzemel Miskolcon civil keretek között relatíve rendszeresen: a nagyobb hagyományokkal rendelkező Esztenás zenekar moldvai táncháza és a Gárdonyi művházban a Simon testvérek magyar táncháza. A kettő között azért lényeges különbség van. Míg az Esztenáséknál az élőzene mindig adott, addig a Gárdóban már előfordult, hogy lemondta a zenekar. Pedig a Gardót táncmulatságokra találták ki! Mind a két szervező csapatnak dicséret a kitartásért. Mind a két táncházban van oktatás is. Ami persze csak ízelítő, kedvcsináló, ott azért nem fog senki megtanulni táncolni. A létszámot tekintve az Esztenás táncházában kb 50-60 fő jár, a Gárdóba kb. 30 fő.

Az apropó: Magyar Táncház a Gárdóban
Tegnap a miskolci Szöktető Zenekar muzsikált a magyar táncház ideje alatt. Hangolónak és melegítőnek egy mezőségi akasztóst, csárdást és szökőst húztak. Innentől kezdve már bármi jöhetett. Jött is, mert volt egy kis rimóci, szatmári és rábaközi tanítás. Amely táncok táncolásához ugye kondíció kell. Ezt nagyon ügyesen csinálják a srácok. A táncház tanítási része után vajdaszentiványi, kalotaszegi, bonchidai zenére lehetett járni a táncokat. Záró akkordként szintén mezőségi muzsika szólt, amire minden ott lévő táncolt. Az egyik szünetben csereháti népdalt tanultunk, ez a vidék egyébként egy fehér folt nálam. Persze nem csak ennyit énekeltünk mert a szünetekben mindig éneklünk, többnyire a kedvelt erdélyi dalokat.

Egyébként felnőttek rendszeresen a Szent István Közösségi Házban, vagy a Gárdonyiban is tudnak tanulni. A „szentistvánban vannak az egykori nyilasmisisek”, akik most kezdik a nyárádselyei táncokat átismételni, illetve rimóci táncokat táncolnak.
Mindenkinek tudom ajánlani. Sosem késő elkezdeni és csak türelem kell hozzá.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése