Az idén januárban túráztam a Mahócai kisvasút útvonalán. Szép túra volt. De volt és van is néhány dolog, amit nem értek és nem is fogok. Aki erdőbe megy miért nem tiszteli a természetet. Miért dobálja szét a szemetét? Ott töltődik fel a turista, tisztul ki a tüdeje, gyönyörködik a természetben.
Hazafelé nem álhattam meg és elkezdtem szemetet szedni. Ortás-tetőtől nem messze találtam egy eldobott festékes vödröt és abba gyűjtöttem az eldobott sörös dobozokat, csipszes zacskókat, műanyag palackokat, üvegeket. Mire Chinoinhoz értem (kb. 2 km) már színültig volt a vödör.
Íme egy kis videó erről az akcióról:
Az erdő fohásza
Vándor, ki elhaladsz mellettem,
Ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyek melege
hideg téli éjszakákon,
Én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házad tartja
És én vagyok az asztalod lapja,
az ágy, melyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja,
bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmész mellettem
hallgasd a kérésem:
NE BÁNTS!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése