Miskolcon a szocializmus idején a belvárosba kezdték beköltöztetni a cigányokat, a cigány etnikumhoz tartozó magyar állampolgárokat. Aztán a panel lakótelepek megépítésével a régi komfort nélküli vasgyári kolóniába kezdtek beköltözni, illetve az ún. Szondi-telepre, a Csorba-telepre, a Béke szálló környékére, a Hidegsorra. Aztán elkövetkezett a rendszerváltás és a belváros lepukkant házaiból a Vörösmarty és az Avas lakótelepen, a Tetemváron is megjelentek. A 2000-es években a Varga-hegy, Pereces, Lyukó és a többi Miskolci víkend telkes övezet vált a következő célponttá. Bár Tapolcát is megpróbálta bevenni néhány család, de azt a miskolci "pénzes elit" nem engedte. Ma többnyire már nem az állam az, ami egy városrész deklasszált elemekkel való betelepítését eldönti. Az önkormányzat (lakossági, illetve főképp gazdasági nyomásra) megpróbálta slum-mentesíteni Magyarország egyik legnagyobb városát. Azaz a folyamatot megfordítani. Az állam ebben az esetben az önkormányzat. Megfordítható-e a folyamat? Mert a nyomor csak újratermeli magát.
A Belváros (Főutca) kívülről rendben, csak hajléktalanok birtokolják a belváros udvarait, az ún. Bazársort. Fejlesztések csak a kirakatokat érintik, a belsőt nem. A Szondi- és a Csorba telep nagyjából rendben, a Csorba-telep még a pártállami időkben megszűnt nyomortelepnek lenni. A Szondi-telepen működött Magyarország talán első (cigány)gettó-iskolája, ami a kétezres évek közepén központi nyomásra megszűnt. A Számozott utcák a villamos környezetében alakulóban vannak, bár a vasagyári kolónia az egységes stílusával szerintem arra a sorsra fog jutni, mint a számozott utcák házai.
A 2000-es évek ún. "fészekrakós" botrányai a szocialista városvezetés szégyene. Nem értem miért nem ezzel kampányolnak a jelenlegi városvezetők...
Na, de haladjunk sorban. A panel lakótelepekre erősen elkezdték központi utasításra betelepíteni a társasházi életre akkori állapotukban alkalmatlan cigány állampolgárokat. A fészekrakó támogatások is ezt a célt szolgálták. Ebből később Magyarország legkomolyabb gazdasági bűnügye lett. Amely három éven keresztül zajlott és kb. 280 gyanúsított szerepelt az ügyben.
A bírósági végzés summázatát itt lehet olvasni: https://24.hu/belfold/2015/12/10/veget-ert-a-gigantikus-feszekrako-per/
A fészekrakókat aztán elkezdték lassanként kitessékelni. Hol tart ma ez, azt nem tudom. De ma már nem hallani gondokról...
Maradt kritikusnak Lyukó és Pereces. A mentősök, a szociális szakemberek, ja és a víkendházak tulajdonosai tudnának mesélni a helyzetről.
Megoldás egyelőre nincs. A probléma túl nagy. Ez meg fog akadni minden politikai párt torkán. A nemzet kultúrájának hiánya és a szegénység egyenlő a kriminalitással.
Néhány megállapítás:
1. Miskolcnak csökken a lakosságszáma részben az elvándorlás, részben az elmúlt évtizedek gyermekvállalási kedv csökkenése miatt is,
2. Eközben tendencia, hogy a cigány etnikumú lakosság társadalmon belüli aránya folyamatosan nő, a magas gyerekszám miatt
3. Miskolcon a multinacionális cégek miatt megindult egy újabb bevándorlási hullám, ez jelentkezik az albérleteknél és a lakásvásárlásoknál
Néhány kérdés:
1. Hová költöztették Miskolcról a cigányokat?
2. Mennyi ma a cigány etnikumú lakosság szám?
3. A multinacionális cégek monoton munkáit a cigány etnikumú munkavállalók képesek-e megtanulni, csinálni?
4. Az építőiparon kívül melyik másik területen van felzárkózási esély?
Mégis mi itt a kérdés? Miért írok erről? Miért lehet fontos ez a téma? Miért kell ezzel a témával foglalkozni?
A cigány etnikumú lakosság asszimilációja jóval lassúbb, mint bármilyen más nemzetiségnek, kisebbségnek. Ez tapasztalat.
A Magyar Nemzet kultúrája nem elég intenzív nem érinti meg annyira a cigány lakosságot, mint a sokkal könnyebben elfogadható globalista fogyasztói kultúra. Jelenleg a cigányság kultúrája nem a Magyar Nemzet kultúráján belül - és itt nem a néphagyományokra gondolok, mert az igen - hanem a cigány többség globalista értéknélküliségű kultúráján belül foglal helyett. Ez a kultúra expanzív és negatív hatással van a Magyar Nemzet kultúrájára is, lásd egy vidéki lagzit. Van mit tanulni a németektől.
Ha cigányság gazdaságilag megerősödik és prosperitás időszakában dolgozik, később nem fogja tétlenül nézni a dekonjunktúrát és a szegénység statikusságából, a jobblét mobilátása miatt el fognak költözni idővel ugyanúgy, mint azok a miskolci állampolgárok, akik több pénzért, jobb munkáért elköltöztek annó a rendszerváltoztatást követő évtizedekben.
Korábban a vidék Magyarországa volt a táptalaja, az utánpótlása a Központnak, a fővárosnak és agglomerációjának. Kelet-Magyarországon ez a táptalaj nagyon véknyodik és el fog fogyni, csak idő kérdése. Van-e alternatíva? Talán a jelenlegi kormánynak néhány kezdeményezése efelé mutat és ez jó. Persze ez addig fog tartani, amíg a gazdasági fellendülés tart. A kormány oktatás- és családpolitákájának ez lehet a pozitív hozadéka. S talán a jelenleg uralmon lévők gyerekeinek már lesz egy biztosabb erkölcsi támaszuk, szüleik tanult, meglévő, vagy még mindig hiányzó erkölcsükkel szemben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése