Csík muzsika

Sponsored or supported by Miskolc

Zászlók

"Minden magyar végvárban, Felvidéken és Kárpátalján a hódítók zászlója lobog."

Mai napi mondás

Politikus mérce: "Manapság stadionon lehet lemérni, hogy milyenek a település politikusai..."(=mennyire fontos ember(ek))

Vizsgázik az új BTK

Az indexen volt olvasható a hír:
http://index.hu/belfold/2013/07/12/kaszaval_vedekezett_egy_borsodi_ferfi/

Ha igaz a hír akkor a régi beidegződés győzőtt. Még mindig az a normális ha valaki éjjel bemegy egy bozótvágóval másnak a házába, és nem az ha valaki éjjel a saját házában megvédi magát az idegen betolakodótól. Így kisebb a kockázat.

Egy újabb szám

Oly távol és mégis közel. II. rész.

Persze ma, amikor a versenyszféra terhei még mindig óriásiak, nem is beszélve a lakosságéról, nem lehetséges a látványos életmód javulás. Az állam még mindig túl sok adót, járulékot szed be és túl rosszul oszt el. A munkavállaló még mindig töredékét kapja meg annak a pénznek, amibe ő a munkáltatójának havonta kerül. Nyilván rossz a szerkezete a nagy társadalmi rendszereknek. 

A nyugdíjbiztosítók pénze már az államé, ami lehet jó a társadalom szempontjából de, hogy nem arra fordították amire kellett volna, az szomorú. De van olyan vélemény is, hogy ha nem "államosítják" eltűnt volna a biztosítottak pénzének jelentős része mire nyugdíjba mentek volna. 

De meg fogják-e kérdezni jövőre a választások után, hogy ugyan mire is ment el az a sok milliárd forint, amit a nyugdíjbiztosítók kezeltek. Akár lesz, akár nem lesz kormányváltás.

Még mindig Budapesten döntenek el szinte mindent, sőt egyre inkább. Úgy mondják Borsod, Miskolc dolgát sem itt döntik el 2010 óta(!). A korábbi uniós szubszidiaritás lassan a homályba vész sok tekintetben. Ez van.

Mégis teszik fel a kérdést, miért jó az ha az állam, a kormány nem tud bármit azonnal megtenni? Azért, mert így az emberek nem lesznek kísérleti nyulak. A demokratikus fékek erre valók. Pl. sajtó, alkotmánybíróság, civil szervezetek. Lásd Nagy-Britannia valódi konzervativizmusa.

Bár ezt a budapesti, légkondis irodák vidéket 3 éve nem látott hivatalnokai honnan is tudnák. Most ők szokják Budapestet, de haza már ők sem akarnak menni. A tűz lángja, akit egyszer megmelegített, az utána nem akarja felcserélni a kihült hamu messzi szürke látványával. Így volt ez a korábbi kurzus melegedőivel is.

Pedig vissza kéne tekinteni a kezdetre, nem elfelejteni. Segíteni és lehetőséget adni, amikor a pozíció azt lehetővé teszi. Nem pártpolitákai célból, hanem nemzeti és hazafias érdekből. Az a többtucat ős aki egyszer bíróként állna szemben veled, és tetteid kérné számon, mit felelnél. Persze számon is fogják kérni az elődők! Nem meghunyászkodni országos "állami szuperhatalmasságok" harácsolásai előtt. Hanem odaállni és elmondani, hogy itt ez a város, itt ez a vidék, ez is élni akar (szerencsére volt erre péda, de ritka mint a fehérholló). Ha pedig párthatalmi szóval csitítanak le, akkor összefogni és seggbe rúgni a "mucsai" párttitkárokat. 

Elérkezik lassan 2014. Megkérdezik majd az egyszerű emeberek mit tett országgyűlési képviselő úr (mert, hogy nő nem ül az Parlamentben ebből a megyéből) azért a vidékért ahonnan az országgyűlésbe küldték. Kérdezik majd a sok (23! - Fideszes, Jobbikos, eMeSZPés) Borsod-Abaúj-Zemplén megyei országgyűlési képviselőt, hogy önálló gondolata mennyi is volt az elmúlt három-négy évben megyéjét illetően?

Oly távol és mégis közel. I. rész.

Nemrég egy beszélgetés fültanúja voltam. Ki az igazi magyar? Tették fel a kérdést a határon túli magyarokra vonatkoztatva. Az aki ott született, de átjött, mert nem akart idegen elnyomásban élni. Vagy az aki dacolva, mindennel, és elfogadva a hódítók minden gazemberségét ott maradt Jugoszláviában, Ausztriában, Csehszlovákiában, a Szovejetunióban és Romániában. 

Árulás-e a jobb jövő érdekében a szülőföldet elhagyni és mondjuk átköltözni az anyaországba. Árulás-e letelepedni magyarként a nyugati demokráciákban? Szerintem nem. Sőt, aki ilyet állít az struccként fejét homokba dugva éli világát. Azt gondolom, hogy nincs különbség Miskolcról Budapestre költözés között és a Kassáról Debrecenbe, a Gyulafehérvárról Münchenbe, vagy a Kolozsvárról Budapestre költözés között sem. 

Persze két típusú ember van, akinek magyar a párja, és akinek nem. Akinek nem magyar a párja, felesége, férje, az ott fog maradni idegen földön, és megpróbál asszimilálódni. Gyerekei ott nőnek fel, és jobban fogja beszélni az idegen ország nyelvét, mint a magyart, ha egyáltalán megtanulja. Akinek magyar a párja, ott két lehetőség áll fenn. Örök idegenként halnak meg idegen földön, mindamellett, hogy gyermekeik már idegen föld állampolgárai lesznek és a magyar valami romantikus múlthoz köthető dolog lesz nekik. A másik, az hogy hazahúzza őket a honvágy, a család, a kötelesség, a temető. Ahogy sok magyar hazajött annak idején is a XX. század fordulóján. Akkor is azért mentek ki, mert nem tudtak idehaza úgy boldogulni, ahogy szerettek volna, ma is azért mennek ki. Igaz, akkor 3-5-7 gyerek is volt egy családban, ma viszont max. 2 van. Ezek szerint ez az ország most sem képes eltartani annyi embert, amennyi most él e hazában a jelenlegi jövedelemviszonyok mellett. Erre kellene odafigyelnie az államnak. 

Cserehát

Fakabát és gumibot és egy szelet Btk

Nemrég Európa északi részén is balhé volt az utcákon, bevándorlók és az őslakosok is törtek, zúztak a közterületeken. Egyesek szerint a rendőrség nem volt a helyzet magaslatán. Innen jutott az eszembe az apropó. Már nem csak nálunk, hanem ott sincs?

Korábban csak azt lehetett hallani, hogy az itthoni zsaruk töketlenek, mert a jogszabályok olyanok, amilyenek, vagy mondhatjuk azt is ha nem csinál semmit, abból nem lehet baja.

Ha egy rendőr kimegy egy helyszínre és intézkedik, a jogszabályokat nem ismerő "emberek" vegzálni kezdik. Ott egy szituáció és azon kell morfondíroznia a rendőrnek (itt nem a különleges csoportokra gondolok, mert ők fel vannak mentve mindentől, hanem mondjuk egy közrendőrre), hogy hol a határ, mi az amit megtehet és mi az amit nem. Nem a cél elérése a lényeg, hanem a hogyan. Ha a hogyan megfelelt, de a célt nem érte el, az kisebb hiba, mint az ha a célt eléri, de a módszer vitatható.

Mikor van az a helyzet, amit már nem kell eltűrnie, és mi az a helyzet amikor a fegyverét elővéve használhatja azt. Mert itt vetődik fel az a gondolat, hogy akkor minek a rendőröket felfegyverezni, ha sosem merik használni. Mire is jó egy maroklőfegyver? Csak férfias játékszer, ami jól mutat az oldalukon. Ezért felesleges sok közpénzt beleölni.

Hogyan is képzeli el egy átlagos tévénéző a pisztollyal rendelkező rendőr intézkedését pl. egy körözött bűnöző elfogása tekintetében (persze, amit ma már csak különleges osztagok, különlegesen kiképzett "katonái", különlegesen drága fegyverekkel végeznek el, különösen magas fizetésekért). Kimegy a rendőr a helyszínre, és őt, mint közfeladatot ellátó embert nagyon tisztelik az állam polgárai. Előre köszönnek neki, és megmutatják, hogy hol rejtőzik a bűnöző. Ő bemegy a fegyverét ráfogja és megadásra szólítja fel. Aztán megbilincseli és beviszi a rendőrségre... Ezzel szemben a valóság az, hogy pl. egy lányok futtatásáért, erőszakos cselekmények elkövetésért körözött bűnözőt, ha el akarna fogni egy közrendőr az történne, hogy a rokonság ahol tudná akadályozná, hangoskodna és molesztálná, leköpdösné, szitkozódna, mindamellett elegendő időt biztosítana a bűnözőnek az eliszkolásra. Az intézkedést követően pedig a rendőr írhatná a jelentését a sikertelenségről, mindamellett a polgárjogi aktivisták már akkor bejelentkeznének a rendőri túlkapások miatt, hogy a rendőr beérkezne a rendőrőrsre, a kapitányságra...

De lássuk a másik oldalt. Már csak néhány nap és az állampolgárnak sokkal több joga lesz megvédeni saját magát, úgy hogy közben a bűnöző életét is kiolthatja. 

Szóval életbe lép az új BTK 2013. július 1-től. Azt harsogja a média, hogy szigorodás mindenütt. Azt sugallják, hogy különösen figyelemre méltó a jogos védelem területe. (Megjegyzem, amit, ha nem vezetnek be az idén, jövőre mások vezetik be...) Átnézve, csak egy területen látok valódi szigorodást, az pedig az élet elleni cselekmények esetében a jogos védelem területe.

Néhány példa a kormány sajtóanyagából:

"...A jogalkotó ugyanakkor felismerte, hogy bizonyos élethelyzetekben az államhatalom által nyújtható védelem nem képes elhárítani az azonnali veszélyt, ezért az új Btk. az eddiginél erőteljesebb önvédelemre ad lehetőséget azokban az esetekben, amikor a megtámadott személy joggal feltételezheti, hogy a támadás akár az élete ellen is irányulhat. Ilyen eset lehet az, amikor éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve (az élet kioltására alkalmas eszközzel) vagy csoportosan (legalább hárman) támadnak valakire, vagy hatolnak be a lakásába, úgyszintén, akinek a lakásához tartozó bekerített helyre fegyverrel hatolnak be. Fontos megjegyezni ezzel összefüggésben, hogy a fegyverhasználat szabályai nem változnak, az nem a Büntető Törvénykönyv része. 

Fontos tudni, hogy a megelőző jogos védelem szabályai nem változnak. Ezek azokat a védekezési formákat jelentik, amelyek a védekező személye, vagy javai ellen irányuló jövőbeni támadás elhárítását célozzák. Ezek akkor jogszerűek, ha az élet kioltására nem alkalmasak. A megelőző jogos védelem során azonban maga a védekező is kockázatot vállal. Nem zárható ki ugyanis az, hogy a jogtalan támadás végül nem következik be, ám az annak eshetőségére történő védekező felkészülés mégis büntetőjogilag tilalmazott eredményre vezet. 

Jogtalan támadás hiányában a megelőző jogos védelem e kockázatát a védekezőnek kell viselnie.

Nem alkalmazható a jogos védelem azokban az esetekben, amikor a védekezés elvileg megengedett, de nem áll fenn a már említett törvényi vélelem és a védekező úgy oltja ki a támadó életét, hogy túllépi a védekezés szükséges mértékét, ijedtség vagy menthető felindulás nélkül. 

(Egyszerűbben: a kertbe, nappal almát lopni bemászó személy a teraszról nem lőhető le jogos védelem címén).

Néhány konkrét példa a jogos védelem eseteire:

a) Éjjel jogtalanul hatol be egy idegen a lakásba, a lakás tulajdonosa leüti és ezzel halálos sérülést okoz a jogtalan támadónak.

Ebben az esetben fennáll a törvényi vélelem és a lakásba éjjel jogtalanul behatoló cselekménye úgy tekintendő, mintha az a védekező életének kioltására irányult volna. 

b) Éjjel az utcán hazafelé tartó személyre egy idegen rátámad és ütlegelni kezdi. A megtámadott a nála lévő zsebkéssel a támadót úgy szúrja meg, hogy az a sérülésébe belehal.

Fennáll a törvényi vélelem, azaz az éjjel személy ellen támadó cselekményét úgy kell tekinteni, mintha a védekező életének kioltására irányult volna. A jogtalan támadás az élet kioltásával is elhárítható, a védekező cselekménye nem büntetendő. 

c) A délután otthonában televíziót néző személy észleli, hogy három idegen jogtalanul behatolt a lakásába. Az engedéllyel tartott fegyverével a jogtalan behatolókra lő és ezzel halálos sérülést okoz az egyik jogtalan támadónak.

Ebben az esetben is fennáll a törvényi vélelem és a lakásba csoportosan (hárman) jogtalanul behatolók cselekménye úgy tekintendő, mintha az a védekező életének kioltására irányult volna. 

d) A tulajdonos arra lesz figyelmes, hogy nappal a bekerített udvarából a kerékpárját el akarják tulajdonítani. A tulajdonos a kezében lévő hólapáttal a lopás megakadályozása érdekében fejbe üti a tolvajt, aki az ütés következtében meghal.

A törvényi vélelem nem áll fenn. A lakáshoz tartozó bekerített helyre történő behatolást csak abban az esetben lehet a védekező életének kioltására irányulónak tekinteni, ha az fegyveresen történik. A példabeli esetben a bíróság az eset összes körülményeit mérlegelve fogja vizsgálni, hogy fennállt-e jogos védelmi helyzet, a tulajdonos cselekménye szükséges és arányos volt-e.

e) Egy gazda a tolvajokat megelégelve áramot vezet a terméseit védő kerítésbe, amely halálos áramütést okoz egy tolvajnak. 

A megelőző védelmi eszközzel szemben támasztott egyik legfontosabb követelmény az, hogy az élet kioltására nem lehet alkalmas, tehát nem vezethető olyan erősségű áram a kerítésbe, ami halált okoz, de pl. olyan erősségű, mint amilyen az állatokat őrző villanypásztorban van, igen.

Amennyiben az emberélet kioltására nem alkalmas erősségű áramütés okoz mégis – más okokkal együtt – halálos kimenetelű eredményt, a bíróság az eset összes körülményeit mérlegelve vizsgálni fogja a körülményeket, illetve, hogy a gazda mindent megtett-e, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz senkinek ne okozzon sérelmet."

Forrás: http://www.kormany.hu/download/2/ff/e0000/SAJT%C3%93ANYAG.pdf

Mégis mi lehet az üzenete a jogszabálynak: 

1. Akihez betörnek és rajtakapja a betörőt nem fogja agyoncsapni, mert azt nem lehet, azért bíróság elé fogják állítani. (A hatalom cinikus bája...) 

2. Ha valaki betör egy portára már nem lehet biztos abban, hogy nem eshet baja. (Ez pszichológiailag jó lehet, mert ha a jogszabály azt mondaná, hogy a gazda megölheti a betörőt, és ezzel a tudattal megy be a betörő rabolni, akkor sokkal több erőszakos cselekmény lehet)

3. Ha mégis betör valaki valahová, azért csak ott motoszkálhat a fejében, mi van ha gyilkosnak fogja nézni őt a gazda... tehát kétszer is meggondolja a betörést. Akkor meg tudja mi történhet vele.

4. A betörők mindig vigyenek magukkal még egy embert, aki tanúskodik, hogy ő csak lopni, rabolni ment, nem pedig ölni... 

5. Az állam már nem tud és nem akar még többet költeni az állampolgárok védelmére, mert nem tudja garantálni a védelmet...

zene

Anna and the Barbies: Márti dala

Kezdjetek el élni, hogy legyen mit mesélni
Majd az unokáknak, mikor körbeállnak
Mikor körbeállnak, az ágyadon ugrálnak
Hogy legyen mit mesélni, kezdjetek el élni!

Kezdjetek szeretni, hogy legyen min nevetni,
Hogy milyen bolond voltam, hogy neked udvaroltam
Neked udvaroltam, az öledbe borultam
Többé onnan el sem tudtam menni, kezdjetek szeretni!

Kezdjetek szeretni, hogy legyen min nevetni,
Hogy milyen bolond voltam, hogy neked udvaroltam
Neked udvaroltam, az öledbe borultam
Többé onnan el sem tudtam menni, kezdjetek szeretni!

Kezdjetek nevetni, csak semmi melodráma
Senki bele nem halt még komédiába
Ripacsok, színészek, az élet a tiétek
Minek ölre menni, kezdjetek szeretni!

próza:
jó néha sötétben a holdat nézni,
hosszan egy távoli csillagot igézni.
jó néha fázni, semmin elmélázni,
tavaszi esőben olykor bőrig ázni,
tele szájjal enni, hangosan szeretni.
jó néha magamat csak úgy elnevetni,
sírni ha fáj, remegni ha félek,
olyan jó néha érezni, hogy élek.


Kezdjetek el élni, hogy ne kelljen félni
Az utolsó órában, mikor már mindent megbántam
Ezerszer megbántam, oly sokáig vártam
Hogy elmúlt az élet…
…kezdjetek el élni!

Forrás: http://m.zeneszoveg.hu/m_dalszoveg/80152/anna-and-the-barbies/marti-dala-zeneszoveg.html

Árvízi divat

A kockás ing a divat a politikusoknál árvíz idején. Régi Quelle és Ottó katalógusokból a dolgos férfit így ábrázolták. Ezek szerint a szimbólumok még mindig ugyanazok...

Forrás: hir24.hu

Forrás: kormany.hu

2013. június 4.

A Nemzeti Összetartozás Napja vs. Gyásznap. Döntsd el milyen a beállítódásod! Nekem személy szerint szimpatikusabb az első. Miközben tudom, hogy mi történt 1920. június 4-én. Végre eljutottunk oda, hogy elkezdjük feldolgozni, kibeszélni, aztán pedig lezárni, de nem betemetni. Túllépni rajta. Fontos, hogy az állam tudatosítsa az állampolgáraiban, hogy ezen a napon az ország nagy árat fizetett a szabadságáért.  Ezért legyen példa a mindenkori magyar politikának, hogy bármi lehet a diplomáciában, ha rosszul sáfárkodnak és büszkeségből reagálnak a dolgokra. Az ellenfél agyával kell gondolkodni. A sakk is pont erről szól. Az nyer, aki kitalálja a másik gondolatát. 

Az iskolákban oktassák, mert könnyen felejtünk, nem volt az olyan túl rég, a nagyszüleink, dédszüleink életét gyökeresen átalakította.  A "vagyont őseink elkártyázták", de nekünk meg kell bocsátani, elfelejteni azonban nem szabad.  

A Nemzeti Összetartozás Napja vs. Gyásznap. Az elsőnek pozitív üzenete van, a második fogalom szomorúságot sugall. Van már nekünk Október 6.

A "Ki a hibás?"-on rágódni felesleges mert előrébb nem viszi a dolgokat. Az idő majd úgyis megoldja. Megszűnt a Masayk és Benes Csehszlovákiája, megszűnt Nagy-Jugoszlávia, megszűnt a Szovjetunió. Semmi sem marad változatlan.

Előrébb az viszi az ország ügyét, ha jólét van, nincs államadósság, dolgoznak az emberek és van munka, nem lopnak a politikusok és a hozzájuk köthető gazdasági érdekeltségek, ha nincs korrupció, ha a jog az ártatlant és nem a bűnöst védi. Ekkor fejlődik az ország, ekkor jutunk egyről a kettőre. De amíg nem így van, vagy valamelyik is hibádzik a felsorolásból, akkor még van tennivaló.

De ne felejtsétek el, a nép mindig bölcs! Van akit leejt és van akit felemel.

 A Nemzeti Összetartozás Napja vs. Gyásznap. Az első fogalom végre az emberekről szól és nem a területről. Sokkal erősebbek vagyunk, ha összefogunk, mint ha szétaprózva élünk tucatnyi országban. Ez annak is üzenet, aki szegénységben és elnyomatásban élt a volt Szovjetunióban és jelenleg is az utódállamában él, de annak is aki Argentínában, vagy Ausztráliában jómódban él. Egy biztos ugyanúgy énekli szilveszterkor a magyar himnuszt.

Az egy, az gyenge a sok viszont erős. Ahogy egy vékony ágat könnyedén el lehet törni, de sok vékony ágat összefogva már sokkal, de sokkal nehezebb eltörni. Ez lehet az üzenete az összetartozásnak.

Miskolc, Avas szálló, Kossuth mozi

"És mondd: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán? 

Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?"

Kölcsey Ferenc: Huszt (Cseke, 1831)

Programajánló: Miskolci táncház

TÁNCHÁZ - TÉNYLEG ZENEKAR

2013. május 23, csütörtök, 19 óra

Helyszín: Miskolc, HELYNEKEM

"Verjük fel újra a koncerttér porát.... "