Milotai mézes grillázstorta házilag - az ország tortája 2013-ban

okozat - így már minden más

"...a magyarok elvesztették a románok elleni foci VB selejtezőt, a románok elutasították a verespataki aranybánya beruházásának törvénytervezetét..."

A foci VB selejtező magyar kerete

Jövőre futball VB lesz Brazíliában. Már a selejtező meccsek felét lejátszották a válogatottak. Magyarország a "D" csoportban jelenleg a harmadik helyen áll. Őszintén megmondva már nem sok esélyünk van arra, hogy kikerüljünk a VB-re. 1986-ban volt utoljára magyar válogatott a világbajnokságon Mexikóban. Ott végig vezettük a selejtezőket és a végén döntetlent játszottunk a hollandokkal, miközben nyerhettünk is volna, így nem az osztrákok kerültek ki másodikként Mexikóba, hanem a hollandusok. Haragszanak is ránk azóta a sógorok. Abban az időben más szempontok domináltak egy meccs végerdményének alakulásában, mint ma... vagy tévednék?

A legutolsó selejtező mérkőzésről nem írok. A magyar futballról már a Diósgyőr tavalyi egyik mérkőzése kapcsán írtam egy bejegyzést, ott a motivációt állítottam középpontba. Illetve kiegészíteném most még egy dologgal, ami az, hogy el fog fogyni az emberek türelme a futballisták teljesítményét illetően. Nem kell minden meccset megnyerni, csak annyit, amennyivel eljutnak a céljukig. De lehet, hogy én vagyok félretájékoztatva és ők eljutottak a céljukig. Korábban én azt hittem, hogy a VB-re való kijutás a céljuk, de lehet, hogy tévedtem. Szóval elfogy a türelem és a jelenlegi futballisták miatt járnak majd rosszul a jövő generációi.

Tiltakozom az ellen, hogy MAGYARORSZÁG futball EB-t vagy VB-t rendezzen addig, amig a magyar futball válogatott magától, a válogatott játékától nem tud kijutni egy jelentős nemzetközi versenyre. Úgy tűnhet enélkül, hogy a "gazdag szülők" a tehetségtelen futballistáiknak vesznek egy foci EB-t vagy VB-t, hogy ott pózolhassanak. A jogalap tehát egy foci EB, vagy akár egy VB rendezésére a jó magyar foci...

De térjek vissza a hátralévő selejtező meccsekre. Egervári Sándor vezetőedző nincs könnyű helyzetben, de már nincs mit vesztenie. Valóban nem adták ingyen a kijutást.
De még papíron van esély. Valami olyan dolognak kell itt történni, ami 1986-ban történt csak fordítva. Tehát a hollandoknak el kell veszteniük ellenünk a mérkőzést, de legrosszabb esetben döntetlent kell játszani a magyar csapattal, mindemellett a hátralévő két meccset nekünk magyaroknak nyerni kell az észtek és az andorraiak ellen ahhoz, hogy legyen esélyünk a VB pótselejtezőin kijutni Brazíliába. Itt még nem is számoltam azzal, hogy a románoknak meg minden meccsüket el kell veszteni, hogy nekünk jó legyen.

De a végére érve a bejegyzésnek, az jutott eszembe, hogy mi veszteni valója van a szövetségi kapitánynak? A realitásokat nézve semmi. Ezért én lehetőséget adnék itthon játszó játékosoknak. Mondjuk úgy, hogy lehet jelentkezni a hátralévő VB selejtező mérkőzésekre az NB1-es kluboknak és sorshúzással kiválasztanak hármat, amelyek lejátszák a három válogatott mérkőzést. Ez valóban nemes gesztus lenne, ja és óriási publicitást is kapna világszerte...

Szóval pl. lehet, hogy a Mezőkövesd gárdája, vagy a Diósgyőr játszhatna mondjuk Észtországgal vagy az andorrai válogatottal, nem is beszélve a holland csapattal. Nem annyira komolytalan az ajánlat, mint amit a Egervári Sándor válogatottja mutatott Románia ellen. 

Üzenet

... és eljő az idő, amikor a pártonkívüliek is megalakítják a pártonkívüliek pártját, hogy végre ők is lehetőséghez jussanak és akkor elkezdenek reszketni a korábbi párttagok, hogy ha az újak lesznek hatalmon, az újak ugyanúgy fognak bánni velük, mint ahogy ők bántak a pártonkívüliekkel. De akkor nekik már a hangjuk nem lesz hiteles. (Steve Taylor)

"Börtön" vs. "munkatábor "

Az előző bejegyzés kapcsán jutott eszembe a következő néhány gondolat. A politikai, a faji, a nemzetiségi, a nemzeti, etc. megkülönböztetés alapján munkatáborokba elvitt embereket sajnálom és elítélem a tettet.  Ez kiderül előző írásomból is.

Azonban a munkatábor, mint fogalom egy két gondolat erejéig továbbgondolva nem bizos, hogy elvetendő a demokrácia világában sem. A fenti mondatot hangsúlyozom mégegyszer! De kérdezheti az olvasó, hogy akkor mire fel?

A "munkatábor" azon jelentése szimpatikus nekem, amit például a büntetésvégrehajtás önfenntartása érdekében lehetne bevezetni a megfelelő jogi garanciákkal. A társadalomra veszélyes destruktív elemeknek kötelező lenne dolgozni, a büntetésük költségeit meg kellene termelniük. Ez nem újkeletű gondolat, de akkor, amikor egy elítélt egy napi költsége több, mint egy szállodában eltöltött nap költsége egy főnek, akkor érdemes lenne legalább tanulmányokat készíteni korunkban. Itt persze EU előírások vannak, de az EU előírások arra nem térnek ki, hogy hazánkban emberek százainak, ezreinek a magyar börtönben jobb, mint ha "szabadlábon" lenne, ergo a börtön nem jelent büntetést. Viszont az államnak óriási költséget. Valakiknek meg "bizniszt".

Az ember életének valódi értelme az, hogy valami jót hagyjon maga után. Ha elmegy ebből az életből tegyen valamit hozzá a világ dolgaihoz, jobbítsa, hozzon létre a társadalomnak valamilyen értéket. A jó lehet akár az, ha "megbotlása után" mások által állított célokat valósítja meg (értéket állít elő).  Sokan nem képesek a társadalom koordináta rendszerében  maguknak pozitív célokat megfogalmazni. Ezért lehetne a munka ilyenfajta exponálása e téren.

Gumicsont - és egy kis magánvélemény

Nyár végén a lapok szerint az év futballbotránya tört ki Budapesten. A téma, mondhatánk szokásos. Antiszemitizmus a lelátón. Kezdődik a 2014-es választási kampány? Néhány vetületére hívnám fel az ügy kapcsán a figyelmet. De lássuk csak mi volt a "casus belli"!

Olvasni a neten, hogy egy olyan emberre emlékeztek meg néhányan, akit külföldön háborús bűnösként elítéltek, de nem kapták el csak élete alkonyán, de nem ott, ahol elítélték, hanem más országban (nálunk). Aztán kezdődött öregkori hányattatása. A bizonyítékok néhány esetben vitathatóak (voltak). De egy tény, hogy a megszálló csehszlovák hatalom egykor halálra ítélte Csatáry Lászlót, akit "kassai gettóparancsnok"-ként emlegettek. A 2012-es budapesti elfogatása után, amit háziőrizet követett. Lévén, hogy manapság már az EU-ban nincs halálbüntetés, Csatáryt korábbi halálbüntetését életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatta a szlovák állam. Az ítélet ellen való fellebezést elutasították. Továbbá Csatáry mindvégig azzal védekezett, hogy parancsra cselekedett. Ennyi a háttérsztori.

Itt merül fel az egyik első kérdés nálunk magyaroknál, akik egykor lovas nemzetként a XX. századra teljesen elfelejtettünk lovagolni, mert a ló egyik oldaláról átestünk a másik oldalára akkor, amikor a II. Világháború végi nyilas korszak SS által működtetett munkatáborai (szándékosan írtam ezt) után az MDP (Magyar Dolgozók Pártja - Rákosi és elvbarátai) és az NKVD és az MVD (a szovjet állam belügyi szervei) munkatáborai következtek. Mind az első, mind a második esetben magyar állampolgárokat vittek ezekbe a táborokba. Fontos lenne kimondani, hogy nincs különbség magyar és magyar állampolgár között ebből a szempontból, nincs különbség munkatábor és munkatábor között. Nincs különbség áldozat és áldozat között. Először az egyik "szomszédot" vitték el, aztán a másik "szomszédot". A munkatábor definicióját és tartalmát, aki tanulmányozta tudja, hogy a háborús diktatúrának ingyen munkaerő kellett a működéshez, legyen az német, vagy szovjet, aminek vége a pusztulás lett az elégtelen tábori körülmények miatt. Igen a munkatáborokban ezrek és ezrek pusztultak el. Az okok között legalább ugyanennyit lehetne felsorolni.

Igen a munkatáborok céljairól is jó lenne, ha minden egyetemen és főiskolán lenne szeminárium és nem csak a történelem ezen korszakával foglalkozó szakokon. Miért mondom ezt, azért, mert akik jelenleg a parlamentben ülnek, erről csak halovány foglamuk lehet. Vagy ha van és szándékosan hagyják meg a differenciálást munkatábor és munkatábor, valamint felelősök és felelősök között, akkor az utókor ítélete nem menti meg őket sem. Lásd az 1956-os megtorlás szellemi vezetője, Biszku Béla ügyét, amit olyan óvatosan kezelnek, mintha hímestojással lenne dolguk. Biszku nem mond mást, mint Csatáry. Akkor az volt a törvény, - amit mind a kettő betartott. Persze kettőjük hatalmi hierarchiában elfoglalt helye nem ugyanott volt, ami a felelősség kérdését veti fel. Nem a megkülönböztetés végett, de Biszku, mind a mai napig vígan él, az állam tartja el, nyugdíjat biztosít neki, sőt a demokratikus állam kiemelt nyugdíjat adott az egykori "elvtársnak" az idei évig, míg a nyilas kormány belügyminiszterét, Vajna Gábort kivégezték. Nagy különbség. Pedig ugyanarról kellene beszélnünk. De mind a mai napig az MKP, az MDP és utódpártja az MSZMP felelősei ellen nem történt meg az elszámoltatás. Románia ebből a szempontból más volt ott valamifajta erkölcsi alap 1989-ben létrejött a forradalommal és a Ceausescu házaspár kivégzésével. Nálunk még a látszatot sem hagyták meg, hogy elhigyjük, hogy volt rendszerváltás. A mai ún. jobb és baloldalon is olyanok vigyázzák a Kádár-korszak ma még élő felelős vezetőinek érinthetetlenségét, akik egykor is hatalom élvezői voltak. Igen ez ma még tabu. Csodálom, hogy soha nem akarta a Biszku-féléket senki megkeresni 1990 után és jól pofánvágni az egykori üldözöttek, vagy azok hozzátartozói közül. Megtörtént a megbocsátás? Nem tudom. De a másik oldal üldözöttjei utolsó vérig harcolnak, ott nincs megbocsátás. 

De egyszer csak meghal az utolsó felelős is a diktatúrák korából. S akkor vége lesz nem? Felteszem a legfontosabb kérdést (23 év távlatából): nem kellene ugyanazzal a szemüveggel nézni eztán a múltunkat, ahelyett, hogy van amihez elsötétített lencsét használunk? Ehhez pedig jó történelem könyvek kellenek. A történelmi tévedések kiigazításáért meg hangos történészek.

Üzenet

Temesvár üzenete: elhangzott 1989. december 15-én

A románok mondták a magyaroknak, miközben a közös ellenség a szekusok a református tiszteletest sanyargatták a parókián: "Megyünk segítünk nektek magyaroknak, mert ma a ti papotokat viszik el, s holnap a miénket, s akkor jöttök ti nekünk segíteni."

Egy lokálpatrióta gondolat

Egy régi téma merült fel nemrég egy beszélgetésben, az ugyanis, hogy egy felelős városvezetés, egy város által működtetett cég vagy intézmény egyáltalán honnan veszi a bátorságot, hogy a lakosság belegyezése nélkül olyan magánszemélyeket, vállalkozókat bíz meg munkákkal, akik nem Miskolcnak fizetik a személyi jövedelemadójuk egy részét illetve a helyi iparűzési adót. Egy megbízásnál az elsődleges szempontnak kellene lenni, hogy ide fizesse az adóját! Svájcban, ha van helyi ember, vállalkozás, aki vagy ami a munkát elvégezze, de nem azt választják, az fejvesztést eredményezne. Azt a megbízót árulóként a szájára venné a közösség. Nyilván ez nem xenofóbia, hanem a közösség egészséges önvédelme.
Mesélik, hogy nálunk más a szempont, mert a helyi szakemberek, vállalkozások már jó ideje idegen földön keresik a munkát. Ez lenne a világ rendje? Nem vagyok róla meggyőződve. 

Ha én egy lokálpatrióta párt helyi vezetője lennék (Van ilyen Miskolcon?) 11 évre visszamenőleg az összes városi megbízást átvilágítanám. Aztán feketén-fehéren ki lenne mutatva, hogy mennyire voltak rendes gazdái a város vagyonának az illetékes elvtársak. Veritas vincit.

Három eset

Épül az új rend. Vagyis már itt van. Gratulálok. Sikerült.

Leírok néhány esetet: Ki lehet találni melyik a fikció és melyik a valóság.

1. Egy nyugdíjas utazik a buszon. Mások is utaznak a buszon. Sokan utaznak a buszon. Két kamasz is utazik a buszon. Egy kettes ülésen ülnek, úgy hogy lábukat felteszik a szemben lévő két ülésre, úgy hogy nem érdekli őket, hogy mások mit gondolnak erről. A koszos cipőjüket nem veszik le, hanem azt az ülésre teszik. A jóérzésű emberek amikor ezt látják, odaszólnak nekik, hogy srácok veszitek le a lábatokat azonnal... A kamaszok leveszik lábukat és elnézést kérnek és elszégyellik magukat.

2.  Egy nyugdíjas utazik a buszon. Mások is utaznak a buszon. Sokan utaznak a buszon. Két kamasz is utazik a buszon. Egy kettes ülésen ülnek, úgy hogy lábukat felteszik a szemben lévő két ülésre, úgy hogy nem érdekli őket, hogy mások mit gondolnak erről. A koszos cipőjüket nem veszik le, hanem azt az ülésre teszik. A jóérzésű emberek amikor ezt látják, odaszólnak a buszsofőrnek, hogy intézkedjen. A buszsofőr odaszól nekik, hogy vegyék le a lábukat, vagy leszállítja őket a buszról. A kamaszok leveszik lábukat és elnézést kérnek.

3. Egy nyugdíjas utazik a buszon. Mások is utaznak a buszon. Sokan utaznak a buszon. Két kamasz cigány is utazik a buszon. Egy kettes ülésen ülnek, úgy hogy lábukat felteszik a szemben lévő két ülésre, úgy hogy nem érdekli őket, hogy mások mit gondolnak erről. A koszos cipőjüket nem veszik le, hanem azt az ülésre teszik. A jóérzésű emberek amikor ezt látják, szólni akarnak, de nem szólnak. Összeszorítják ajkaikat és inkább elharapják azt, mint hogy szólnának. Nem szólnak sem a buszsofőrnek, mert félnek, féltik az életüket, mert láttak és tapasztaltak már sok hasonlót. ÁTNEVELŐDTEK. Inkább elkerülik a konfliktust...hiszen csak húsz perc és ott vannak. Így a két cigány kamasz megérkezik az úticéljához.

Na jó így a végén bevallom egyik sem volt fikció. De szeretném megkérdezni, hogy Te amikor felháborodsz azon a megkülönböztetésen, amit írtam, Te szólnál-e a két suhancnak? Vagy Te is féltenéd az életed?

Államadósság II devizahitel

A miniszterelnök az erdélyi Tusványosn örömteli hírt jelentett be, azt ugyanis, hogy országunk visszafizet egy nagy kölcsönt az IMF-nek. Hurrá. Mondja a nép és kommunikálja a kormány. De jó! Kevesebb az államadósság. 

Annak idején 2008-ban kormányunk arra hivatkozva vett fel 19 Mrd Euró hitelt az IMF-től és az EU-tól, hogy a Magyarország iránti bizalmat helyreállítsa, no meg azért mert azt mondták válság van... (válság akkor van, amikor azt mondják - csak, hogy tudjuk)

Dominique Strauss-Kahn-nak írt levélben úgy állították be, hogy a kölcsön nélkül a magyar gazdaság összeomlott volna. Ide kattintva le lehet tölteni az MNB által írt dokumentum fordítását.

Sajnos az átlagember nem tudja, mennyit is fizetett vissza összesen Magyarország...Mennyi is az nominálisan? Mennyi is a kamat rá, senki nem tudja. Hány évre is vették fel a hitelt? 

Ezzel csak azt szeretném bizonygatni, hogy kb. ugyanaz a helyzet, mint annak idején a devizahitelezéssel. Felvettek kedves állampolgáraink egy devizahitelt X árfolyamon, de a lényeg, hogy a jelenleginél legalább 10-20%-kal alacsonyabb árfolyamon, amikor meg fizetni kellett a törlesztőrészletet, az árfolyam már az egekben volt, najó nem az egekben, de 300 Ft/Euró árfolyamon. Amikor az MNB felvette a hitelt, ha jól látom 243 Ft/Euró volt az árfolyam. Az első törlesztési idő 2011 végén már 300 Ft/Euró körüli árfolyamon történt. A lényeg, hogy az Euró végig ez alatt az időszak alatt a körül az árfolyam körül mozgott.

Kicsit úgy tűnik, hogy a kormány kígyót-békát mondhat az IMF-re, de kiskutyaként engedelmeskedik és közel 300 Ft/Eurós árfolyamon fizeti vissza a hitel maradékát. Titokban pedig az IMF kezet szorít országunk jelenlegi és korábbi vezetőivel, hogy felvették és visszafizetik olyan árfolyamon, ami mindenkinek f*sza.
...De legalább ez már nem nyomja az ország hátát. Akkor mi az a 80% GDP arányos államadósság, ami még megvan? Ki vette azt fel, az mikor fog letelni és mennyi is az?

Forrás: xe.com

Valaki készítsen már egy honlapot, amin van egy kalkulátor és mutatja az államadósság alakulást úgy, hogy érettségizett devizahiteles is megértse!

Na most egy kis matek következik. Van 19 Mrd Eurónyi tőke, azt adom neked kölcsön 243,5 Ft/Eurós árfolyamon (ami 4626,5 Mrd Ft), valamilyen kamatszint mellett (!), bizonyos időtartamra. Tehát, ha szorzok és összeadok, akkor csak a tőke árfolyamváltozásával nagyjából 23%-kal fizetsz vissza több tőkét, mint amennyit felvettél a 300 Ft/Eurós árfolyamnál (ami kb. 5700 Mrd Ft). Nem beszélve a kamatról... Tehát kb. 50 Ft a különbség a hitelfelvétel és a hiteltörlesztés közötti árfolyam között. 19 Mrd Euró esetében ez kb. 1000 Mrd Ft plusz kiadás. Ilyen hitelt én is adnék bárkinek, kérem jelentkezzetek!

Ez totál kétváll. Éljen a nemzetközi segítségnyújtás. Okosba megcsinálták annó. Egy a lényeg, hogy a pénz mindig mozogjon, mert ha mozog, akkor nyereség van...

Ahogy a mondás tartja: nem erőszak a disznótor és persze mindenhez két fél kell, egy aki adja és egy, aki kéri...Hip-hip hurrá.

Rasszizmus és a görbe tükör

A rasszizmus 20. századi jelentése: A FEHÉR ember nem szereti a nem fehér embereket. A bizonyosan ebből a bizniszből igen jól élő emberek azt mantrázzák, hogy az rossz. Értéke negatív.

Rasszizmust kiált a primitív ember, amikor bármilyen sérelem éri a nem fehér embert. Teszem föl pofon vágják, mert lopott vagy mert nem fizet azért, aminek ára van. Vagy mert finoman mondva nem civilizált módon viselkedik.

A rasszizmus viszont nem jelenti azt, amikor egy nem fehér megver azért egy fehért, mert ő fehér. Arra még nem találtak fogalmat. Tessék jogászok, politológusok, kriminológusok, nyelvészek kitalálni a szót rá. "Candidizmus, planizmus... "

Furcsa világot élünk. Jó lenne tisztába lenni az alapvető fogalmakkal, mert keverednek. Ki kellene állni az esőbe, hogy tudjuk mit jelent az amikor esik az eső és akkor azt mondani, hogy esik. Ennyi. 

A római definíció újra megáll a lábán, mert ők azt írták erről a vidékről, hogy Barbaricum. Mire gondolhattak, amikor így nevezték ezt a földet? A mostoha környezetre? Az itt lakók kinézetére? Az itt lakók viselkedésére? Persze mindenki tudja a jelentését a szónak.

A miskolci Selyemréti strandon egy kazincbarcikai illetőségű "szavazópolgár" a gyerekmedence lábmosóvízébe samponnal mosta a haját. Az úszómester odamenvén kérve őt, hogy hagyja abba ezt a cselekvést, mert az a fürdő szabályzatába ütközik. De az a férfi ezt merő kötekedésnek, zaklatásnak vélte és tudatosítván, hogy joga ott csak neki van egy husánggal jól fejbe verte az uszoda dolgozóját. A sztori itt elakad, eddig volt érdekes a médiának. Majd kihívták a rendőrséget és előállították a férfit. Szerencsére. Olvasni, hogy pik-pakk ítéletet is hoztak az ügyben. Egy szóbeli dádával megúszta az elkövető, mert egy év felfüggesztett börtönbüntetést kapott az "a homo barcikaiensis vagy barcikapithecus" rendszertanilag még el nem döntött.

De ebben az EURÓPÁban nem illik ÉRTELMISÉGInek megkülböztetni, csak általánosan emberről beszélni. Mikor lesz az, hogy valami civilizációs feltételhez kötik a politikai, választói, választhatósági jogok gyakorlását. A bírósági ítéletek ha normális világban élnénk azzal kezdődnének, hogy minimum öt évre eltiltják politikai jogainak gyakorlásától a vádlottat, elítéltet.

Vajon az emberi hülyeség meddig fog fejlődni még? Csodálkoztok, hogy alacsony a magyarok gyerekvállalási kedve. Hová, milyen földre szülje a nő a gyerekét? Ez az egyedüli önvédelem. Nyilván nem véletlen.

Üzenet

Hamar Dániel: "A politizálás szerintünk a politikusokra tartozik, a világban való eligazodáshoz erkölcs és világnézet kell, ez nem kötődik semmilyen aktuálpolitikához. A politika érdekek mentén alakul, az erkölcs értékek mentén, a kettő nagyon ritkán találkozik." - forrás: index.hu

Boldogkő

Egy kérdés

Előzmény: http://tetsziknemtetszik.blogspot.hu/search/label/szigor%C3%BAan%20titkos

Na de mi köze van Horváth Ferencnek Ölbei Annához?

USA alkotmányának néhány figyelemre méltó gondolata

I. cikk 

2.§ Csak olyan személy lehet képviselő, aki elérte 25. életévét, 7 éve az Egyesült Államok polgára és aki a választás idején annak az államnak a lakosa, amelyben a választás történik.

6.§ ...Szenátor vagy képviselő mandátumának fennállása idején nem nevezhető ki az Egyesült Államok fennhatósága alá tartozó olyan polgári hivatalra, amelyet ezen időszak alatt létesítettek, vagy amelynek díjazását ezen idő alatt felemelték; az Egyesült Államok fennhatósága alá tartozó hivatalt viselő személy hivatalviselésének tartama alatt a Kongresszus egyik Házának sem lehet tagja.

Alkotmánykiegészítések

II.Cikk (1791)

Mivel egy jól szervezett milícia szükséges a szabad állam biztonsága szempontjából, nem lehet a népnek a fegyverek birtoklásához és viseléséhez való jogát csorbítani.

XIII. Cikk (1865)

l.§ Az Egyesült Államokban vagy annak fennhatósága alá eső területen sem rabszolgaság, sem kényszerű szolgaság nem fordulhat elő, kivéve bűncselekmény elkövetéséért kiszabott büntetés esetét, amikor az elkövetőt törvényes eljárással kell elítélni.

2. § A képviselők számát az egyes államok között azok létszámának arányában osztják fel. Ennek során figyelembe veszik az állam lakosainak számát, nem számítva bele az adót nem fizető indián lakosságot. 

XXVII. Cikk (1992)

A szenátorok és képviselők fizetését szabályozó törvények csak a következő választási ciklus után léphetnek életbe.

Forrás: http://hungarian.hungary.usembassy.gov/constitution_in_hungarian.html