Véleményem szerint...
Az integráció bizonyos szempontból káros lehet a jobbképességű, jobb körülmények között élő, magasabb társadalmi státuszúakra nézve. Mi ez a szempont?
1. A neveltség. Mire gondolhatunk itt, pl. a gyöngyöspatai szülők nem tanították meg a gyermekeiket, hogy az iskolában az emberi ürülékkel nem kell kikenni a falat. Gondolom ez nem úgy kezdődött, hogy beiratkozott az első cigánygyermek az iskolába valamikor évtizedekkel ezelőtt és azt mondták neki, hogy mivel te fiam vagy lányom cigány vagy nem mehetsz az emeletre és innentől kezdve csak azok mehetnek akik nem cigányok, akik idővel kisebbséghez tartozók lettek. A szülő feladata eljuttatni a gyermekeket a neveltség bizonyos szintjére. Erre vizsgálatok vannak, hogy egy gyermek iskolaérett-e vagy sem. Az iskola feladata, hogy a házirendet betartassa, a diákokkal és a szüleikkel, a pedagógusokkal.
2. A műveltség. A megszerzett iskolai tudás, műveltség tekintetében a gyöngyöspatai hátrányos helyzetű szülők nagy többségét nem érdekelte, hogy a gyereke tanul-e vagy sem. Ezt nem nekem kell bizonyítani. Ezt a tények bizonyítják, a számok, az eredmények. Mert, aki olyat állít, hogy aki a cigány gyermekek közül tanulni akart, de a magyar tanárok nem engedték, sőt elvették tőle a tanulás lehetőségét, akkor az be van rúgva. Ilyet nem lehet. Mármint ha valaki tanulni akar és megakadályozni abban, hogy tanuljon.
A gyerek nevelése kb. 75%-ban a szülő felelőssége 11 éves korig és a maradék az iskoláé, a közegé, ahol a nappalait tölti. Ezt követően a nevelés háttérbe szorul a tanítás rovására 11-14 éves korig 30% a szülői felelősség, 30% a diáké, 40% az iskoláé a diák fejlődésében. 14 éves korig az iskolának meg kell tanítani tanulni/ a tanulásra motiválni a diákot, ha megtette akkor az iskola felelőssége már ezt követően 45%, a szülőé 20% a diáké 35%. Ha nem tette meg a kamaszkor minden nevelési és oktatási elvet és gyakorlatot szétver. De ha negatív szülői magatartással találja magát szemben az iskola a gyermek bármely életkori szakaszában, akkor a destruktivitás átírja a számokat, az iskolának 0% lesz a hatása a gyerek nevelésére és fejlődésére.
Sajnos itt van a cigány értelmiségnek nem nevezhető joghézagokat kihasználó megélhetési "jogvédők" felelőssége, mert rombolják az intézményeket, a cigány etnikum intézményekbe vetett hitét.
A gyöngyöspatai iskolában kialakult helyzet egy másik vetülete pedig az intézményvezető munkáját minősíti. Ha egy iskola jól vagy rosszul teljesít, a pedagógiai munkát illetően is az intézmény vezetőjének felelőssége indokolt. Alkalmas-e intézmény vezetésére vagy sem. A kialakult helyzetet meg tudja oldani vagy sem. A fenntartó állami szervezet a KLIK pedig utasította munkavállalóját vagy sem a szegregáció megszüntetésére. Az intézményvezetőt a KLIK nevezte ki, többnyire a kormánypártnak elkötelezett jelölt személyében. Innentől kezdve ezt a kérdést is érdemes vizsgálni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése