"Audiatur et altera pars." (Seneca)

2014. május 19., hétfő

2014. május 17., szombat

Politikai humor

A világegyetem tágul. Kérdés: Minnyit tágult Rogán Antal terasza az elmúlt hónapban?

2014. május 9., péntek

Utópia

Képzeljük el, hogy minden magyar állampolgár ma csak jó dolgokat tesz. Aztán kiderül, hogy emiatt nő 1%-kal a GDP...

2014. május 8., csütörtök

Gettófelszámolás és a probléma exportálása

A következő felszínes értékelés teljesen szubjektív megfigyeléseket tartalmaz. Miskolci lakosként azt látom, hogy 2010 óta nem lett jobb a városban a nyomornegyedek és az ott élők helyzete. Na de mit tehet egy város, vagy maga az állam, ha a nyomortelepeken élők nem tudják, nem képesek átugrani a mai civilizációs szint "lécét", amit a többségi társadalom határoz meg? Azaz másként megfogalmazva, ha én egy gyors kocsiban ülök kérhetem-e tőled azt, hogy a segédmotoroddal utólérj, sőt tartsd a tempót velem. A nyomortelepeken élők ma ugyanolyan szinten élnek, mint 114 évvel ezelőtt, az akkoriak. 
A következőkben pontokba szedem a problémákat:
  1. A többségi társadalom "normális" környezeteben élő része a nyomortelepeken élőktől iszonyodik, amolyan "érinthetetlennek" véli az ott élőket. Oldja meg más a problémáikat, de nekik nincs közük hozzájuk. Ami igaz is, mert mindenki maga felel a saját boldogulásárt. Erre való az állam. Ami nagyon sok mindent ingyen ad a nyomortelepeken élőknek.
  2. A második probléma pont az, hogy mit és mennyit adjon az állam ingyen, azaz mibe kerül egy nyomortelepen élő emberfia az államnak, azaz az adófizetőknek, úgy egy miskolci lakosnak, és egy Budapest II. kerületi adózónak szintén.
  3. A tolereancia abban a társadalmi rétegben kisebb, ahol közelebb állnak anyagi értelemben a szegénységhez. 
  4. A nyomortelepeken élőknél magas a munkanélküliség. Aki nem dolgozik, annak nincs adózott jövedelme.
  5. Akinek nincs rendszeres jövedelme, az hajlamos lesz bűncselekmények elkövetésére.
  6. A miskolci "Fészekró"-ügy egy tanulságos kísérlet volt arra, hogy a gettótelepeknek a felszámolása és az ott élők magasabb konfortfokozatú lakásokba költöztetése a problémák megsokszorozódását eredményezi.
  7. A fészekrakó-program kapcsán a kriminalitás megjelenése a városban. 
  8. A nyomortelepek a bűnözők újabb generációit termelik ki.
  9. Ötven-hatvan évvel van elmaradva a mai magyar mentalitás az amerikaitól, ami a többi rassz megítélését jelentené. Amerikában a négerek nagy része beilleszkedett és rendes adófizető amerikai lett. Gondolom itthon is ez lenne a cél, hogy a cigányság beilleszkedjen és rendes adófizetővé válljon, de még nem az. 
  10. A magyar cigányok és az amerikai négerek helyzetére nem lehet analógiát ráhúzni.
  11. Mindig is lesznek olyanok, akik nem képesek és nem is akarnak beilleszkedni a többségi társadalomba és nem akarják a normát követni.
  12. A probléma nem fog megszűnni, ha exportáljuk a vidéki falvakba...
  13. Nyomortelepek ügyében még mindig ugyanott, sőt sokkal rosszabb helyzetben vagyunk, mint 15 éve.
A megoldási javaslatok
  1. A döntéshozókat az fogja lépésre ösztönözni, ha nap-mint nap találkoznak a problémával, tehát Budapestre a Kossuth tér környékére kell telepíteni a miskolci gettók lakóit, akkor lesz országosan is megoldás, addig nem. Na ehhez kell tökösnek lenni. Ha ezt megtenné a jelenlegi városvezetés, a miskolci választók gondolkodás nélkül újraválasztanák őket. Tehát a dolog a tükör előtt fog eldőlni otthon...
  2.  A lehető legjobb dolog, ami történt a 2004-es EU-s csatlakozás óta, hogy a nyomortelepek lakói útrakelhettek és évszázados életstílusuknak megfelelően vándorolhattak tovább. Tessék tehát inkább használt lakókocsikat vásárolni, amiben lehet lakni és lehet utazni!
  3. Be kell vezetni, hogy minden politikusnak egy hétre nyáron vendégül kell látni egy óvodás korú szegény cigánygyermeket (országgyűlési képviselőnek 2 gyermeket), melynek költségét maguknak kell állni. Minta a gyerekeknek, empátia a politikusoknak. Több ezer politikus van az országban. Máris meg van oldva a legszegényebbek nyaraltatása.
  4. Az önkormányzatoknak fokozottan kell a nyomortelepek köztisztaságára egészségügyére figyelni, ellenőrizni, és beavatkozni, ha kell. 
  5. A kriminalitás egyetlen esetét sem szabad büntetlenül hagyni.
  6. Személyreszabott, differenciált bűntetési tételek a nyomortelepek törvényszegőinek.
  7. Kötelező (társadalmi együttélést segítő, háztartási, higiéniai) képzések a nyomortelepek lakóinak.
  8. Vidéki falvakba tilos a nagyvárosokból kitelepíteni a nyomornegyedek lakóit.

2014. május 5., hétfő

Amikor röhögve rohanunk a vesztünkbe:- nem tetszik

Ha így folytatjátok nemsokára jön a nagybajúszú Bokros Lajos bácsi vagy valaki hozzá hasonló... A magyar államadósság alakulása:

2014. március
24255,9 Mrd Ft 

2014. február
23391,6 Mrd Ft


2014. január
22844,2  Mrd Ft 

Forrás: www.akk.hu

2014. május 4., vasárnap

Dsida Jenő: Hálaadás

Dsida Jenő:Hálaadás

Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel.
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad.
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.
Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
– itt e földön senki sem szerethet jobban! –
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem, köszönöm az édesanyámat.
Te tudod, Istenem – milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!
Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!
Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!!!

2014. április 18., péntek

Hallottam

"A 2014-es országgyűlési választások győztes kisebbsége kormányozza még négy évig a többséget."

2014. április 4., péntek

Egy kicsi oktatás

Előljáróban annyit, hogy a korábbi évtizedek szlogenjei mára kiüresedtek. Néhány évtizeddel ezelőtt volt Miskolcnak több olyan iskolája, ami az ország legjobbjai közé tartozott. Voltak elit és kiváló iskolák. Ma Miskolcnak egy ilyen sincs? Statisztika. De ez nyilván nem egyik napról a másikra lett így. Ami manapság van az állami iskolafenntartást, működtetést illetően az nem biztos, hogy javítja, erősíti a város potenciálját az oktatás területén.
Van-e ilyen törekvés egyáltalán a városvezetésben? Vagy az elitiskola nem kell. Persze lehet, hogy jobb a gyerek szempontjából, ha nem iskolák ranglistákon elfoglalt helye alapján választ iskolát a szülő a gyerekének, vagy a gyerek magának, hanem az intézményben tanító pedagógus alapján.

Az eduline.hu honlapon 2014. január 21-én jelent meg a legjobbnak mondott vidéki gimnáziumok és szakközépiskolák rangsora. Ezen a listán a miskolci Herman Ottó Gimnázium, mint a legjobb városi középiskola, a rangsor 18. helyén szerepelt. Majd a 30. helyen a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium áll és ezt követi az egykori miskolci oktatás zászlóshajója, a Földes Ferenc Gimnázium, ami a 36. helyen tanyázik.
Jelenthet-e valamit egyáltalán ez a lista? Vajon ez a gyerekekről ad képet? Van-e köze az iskolák légköréhez, a nevelés, oktatás színvonalához annak, ami az elmúlt években a közoktatásban zajlott?
Egy kis statisztikai adathalmaz és összehasonlítás következik. Miskolc ezen a 100- as listán 5 intézménnyel képviselteti magát, Debrecenből 7, Győrből és Pécsről 6, Kecskemétről,  Szegedről és Székesfehérvárról 5, Nyíregyházáról 4 van fent. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből még egy intézmény nevét lehet olvasni: a Sárospataki Árpád Vezér Gimnázium és Kollégiumét.
De azért némi pozitívum is megmutatkozik az iskolák statisztikai rangsorából. Pécs és Eger, mint két ún. iskolaváros Miskolc mögött kullog...
Ha megnézem, hogy a települések közül melyek előzik meg a legelőkelőbb helyen lévő Miskolci intézményt, a következőket találom:  Nyíregyháza, Győr és Debrecen és Szeged 2 intézménnyel, Zalaegerszeg, Veszprém, Szombathely,  Szolnok, Balatonalmádi, Pannonhalma, Szigetszentmiklós, Dunakeszi, Budaörs 1-1 intézménnyel előzi meg városunkat.
Vajon ezek a települések mivel tesznek többet az oktatásért, mint Miskolc? De mire is akarok kilyukadni? Arra, hogy az oktatásba fektetett minden egyes forint megéri egy város, egy régió szempontjából. Pláne egy olyan, a fővároshoz képest leszakadóban lévő megye életében, mint "bazmegye". 
Mégis mi kellene? Talán minimumként annyi, hogy ne legyenek lepukkant épületek, legyen mindig kréta..., a kiégett égőt, fénycsövet cseréljék ki, a mosdóban legyen szappan és wc papír és a többi, lehet sorolni... Ezek azok, amik óvodától, az iskoláig alapvető feltételként kellenének.

Táncház Miskolcon


2014. április 1., kedd

24 év - választások előtti kérdés

A rendszerváltás után 24 évvel is volt MSZMP-tagok irányítják az országot. Vajon mikor lesz ebből a magyaroknak egyszer s mindenkorra elege?

Nem tudhatom

Ez itt a Grávidek Rafael:

"Nem tudhatom, hogy másnak a paksi hitel mit jelent, nekem örök eladósodást, pazarlást, épülő palotát, s határidőre fizetett ruszki hitelt,
Hitelből nő egy erőmű, mint hatalomvágyból szerződés, s mondhatom-e, hogy nem, s fenyegetnek-e érte jövőre?
Euroatlant szava lengi az étert, orosz szerződés józanítja ki a nemzeti szitizent.
"Ne azt nézzék, mit mondok, azt nézzék, mit teszek." S nézd meg négy év alatt sokezer milliárd adósság hogyan lett!"

Ez pedig a Radnóti:

"Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,
de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja, 
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek."